Elégedetlenek a munkabiztonsági felügyelők a kis- és közepes vállalatok munkavédelmi intézkedéseivel. Tapasztalatuk szerint szélsőség jellemzi a területet: több cégnél modern technológiával és biztonságos eszközökkel dolgoznak, a bevezetett minőségbiztosítási rendszer irányelvei szerint, más vállalatoknál a munkavédelmi dokumentáció nélküli, elavult védőberendezéssel használt 25-40 éves gépek a jellemzőek.
Felső vezetők
Varjasi János, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Közép-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelőségének igazgatóhelyettese szerint a kötelező kockázatértékelésekre, technológiai utasításokra, az egyéni védőeszközök meghatározásaira, biztosítására sem ügyelnek a cégek. Ezenkívül a veszélyesnek minősülő gépek és berendezések üzembe helyezésére, időszakos biztonsági felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat sem teljesítik maradéktalanul. Hosszú távon megoldás lenne, ha a munkavédelmi szaktevékenység nem csupán a kiskapuk megkereséséről, hanem az ellenőrzésről és a valós problémák megoldásáról szólna - emelte ki a szakember.
A felső vezetők nyomására a munkairányító vezetők sokszor eltűrik a szabálytalan, veszélyes munkavégzést. Ilyenkor elkerülhetetlenek a balesetek, amelyeket többször nem is vizsgálnak ki, be sem jelentenek, így a valódi okot sem szüntetik meg. Előrelépést jelentene, ha a munkabiztonsági intézkedések hasonló tudatossággal és tervszerűséggel zajlanának, mint a termelési, vagyis a profitszerzésre irányuló folyamatok.
Szükséges rossz
Szakemberek állítják: a megfelelő minőségű munkabiztonság nem csupán a munkáltatóktól függ. A dolgozók közül is sokan csak szükséges rossznak tartják a munkavédelmi előírásokat, egészen a baleset bekövetkeztéig - hívta fel a figyelmet Solymosi János, az OMMF Észak-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelőségének az igazgatója. Sokszor, ha a cég biztosítja is az egyéni védőeszközöket, a munkavállalók mindenféle kifogással - például hogy kényelmetlenek, vagy épp csak egy pillanatig tart a veszélyes munka - nem viselik azokat.
Solymosi János rámutatott arra is, hogy Magyarországon a munkavédelem oktatása a középiskolákban és a felsőoktatási intézményeknél kis óraszámban, alacsony színvonalon történik. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek a megteremtéséhez nem csak pénz szükséges - hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: a cégeknek nagy figyelmet kell fordítaniuk a munkát irányítók és a dolgozók munkabiztonsági szemléletének formálására. Szükséges, hogy az irányítók és a munkavállalók ismerjék a feladatoknál fellépő veszélyeket, azok lehetséges következményeit, és mindez kellő súllyal tudatosuljon bennük.