Már egy névjegykártyán lebukhat a színlelő?

Még decemberben megjelenik a Magyar Közlöny vagy a Munkaügyi Közlöny hasábjain a foglalkoztatási jogviszonyok minősítéséhez használandó irányelv, mondta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) csütörtöki konferenciáján. A miniszter a konferencián elhangzó javaslatokról még egyszer konzultál a szakmával, majd ezt követően írja alá az adóhatóság és a munkaügyi felügyelet munkáját január 1-jétől segítő irányelvet.

A kritériumrendszer alapvetően azon szempontokat részletezi, amelyek a munkaviszonyt valószínűsítik, emellett - a szakmai szervezetek ajánlására - meghatároz elsődleges és nem elsődleges kritériumokat. A négy elsődleges tényező bármelyikének fennállása esetén erősen vélelmezhető, hogy a vizsgált foglalkoztatási viszony munkaviszony, akkor is, ha a felek megbízási szerződést kötöttek - mondta a Napi Gazdaságnak Borik Márta, az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelet (OMMF) főosztályvezetője.

Ezek között tartja számon a hatóság a tevékenység típusát (egy titkárnő például csak munkaviszonyban dolgozhat, míg a könyvelői vagy előadó-művészi tevékenység esetén megválasztható a szerződéstípus), a munkavállaló rendelkezésre állási, a munkaadó foglalkoztatási kötelezettségét, valamint a foglalkoztató szervezetbe való betagozódást, vagyis az alá-fölé rendeltségi viszony meglétét. Borik szerint így egy egyszerű céges névjegykártya is bizonyító erejű lehet a szerződés színlelt volta mellett, mivel a megbízó cég szervezetébe való betagozódást mutatja.

A nem elsődleges szempontok önmagukban véve még nem valószínűsítik munkaviszony fennállását, mivel azok mind munka-, mind megbízási jogviszonyt jellemezhetnek. Ilyen az utasítási, irányítási jog (a munkaviszonynál az egész munkafolyamatra vonatkozik, megbízás esetén annak csak részeire), a munkaidő bizonyos fokú meghatározása (megbízásnál határidő megadható, a "munkaidő" vagy a "szabadság" szavak azonban már nem szerepelhetnek a szerződésben). Szintén ide tartozik a munkavégzés helyének meghatározása vagy a munkaeszközök rendelkezésre bocsátása - akár ellenérték fejében -, valamint a díjazás rendszeressége és mikéntje.

Papp István, az OMMF elnöke szerint ma már jellemzően elszakad a megbízási szerződésben meghatározott feladat teljesítésének időpontjától a bizonylat kiállításának dátuma, amely sokszor havi rendszerességű, ám önmagában véve ez még nem bizonyít színlelést. A foglalkoztatott kockázati felelősségét is vizsgálják az ellenőrök; míg munkaviszonyban a törvényileg korlátozott, a vállalkozóknál a személyes felelősség jellemző. Az irányelv kitér továbbá az írásbeliség kérdésére, mondván, attól, hogy nincs írásba foglalt munkaszerződés vagy egyéb kontraktus, még megállapítható a munkaviszony, a foglalkoztatás ez esetben feketének minősül.

Nemes Péter, az MLE humánpolitikai bizottságának elnöke a gazdasági lapnak elmondta, hogy bár a kért súlyozási szempontokat érvényesítette a szaktárca a tervezetben, az irányelv jelenlegi formájában még nem elég egzakt és szakmaspecifikus, ami például a névjegykártyák használatának megítélésében is megmutatkozik. Nemes szerint még van mód a szakanyag finomítására a következő egyeztetés során. A szakértő korábbi elmondása szerint a szakmai szervezetek úgy egészítették volna ki a kritériumrendszert, hogy amennyiben egy vállalkozó jellemzően több partnerrel áll szerződéses kapcsolatban, az a megbízási jogviszonyt valószínűsítse.

E kitétel ugyan nem került be a szövegbe, Borik viszont megjegyezte, hogy önmagában véve az még nem utal munkaviszonyra, ha csak egy céggel szerződik a megbízott. A konferencián emellett elhangzott, hogy a többes foglalkoztatást, vagyis egyazon személy munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban való párhuzamos foglalkoztatását csak abban az esetben engedik a jogszabályok, ha a két szerződés egymástól élesen elkülönülő tevékenységről szól.