Az egészségügyi hozzájárulás növeli a munkakedvet

A magyar cégek 94,4 százaléka nyújt egy, vagy többféle béren kívüli juttatást a munkatársainak - derült ki a Dimenzió Csoport megbízásából a Fact Intézet által készített, ötszáz cég bevonásával végzett felmérésből. A legelterjedtebb juttatás az étkezés támogatása, a cégek 92 százaléka él ezzel a lehetőséggel, míg a második leggyakoribb az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás vagy nyugdíjbiztosítás, amelyet a válaszadó vállalatok ötven százaléka biztosít. A gyakorisági sorban a harmadik helyet az élet- vagy balesetbiztosítások foglalják el, a társaságok negyven százaléka ad ilyen jellegű támogatást munkavállalóinak, és szintén elterjedt gyakorlat a munkatársak sportolásának támogatása, amiről a válaszadó cégek 39 százaléka számolt be. A sort a nem kötelező szűrővizsgálatok folytatják 38 százalékkal, ezt követi az üdülési támogatás 32 százalékkal, míg a sor végén az egészségpénztári hozzájárulás/egészségbiztosítás áll 13,5 százalékkal.

Az államiak többet juttatnak

A munkáltatói támogatások bővülésére elsősorban az egészségmegőrzést célzó juttatások terén lehet számítani - a cégek 31 százaléka jelezte, hogy ezeknek a jövőben növekvő szerepet szán. A részben vagy teljesen állami tulajdonban lévő, vagy az államhoz más módon kötődő vállalatokra nagyobb mértékben jellemző a béren kívüli juttatási formák alkalmazása, mint a magántulajdonban lévő cégekre. Különösen nagy eltérést tapasztaltunk a két cégcsoport között az üdülés, illetve az időskori előtakarékosság támogatása terén. Az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást például az állami cégek 83 százaléka biztosítja, ez a szám a magáncégek esetében mindössze 46 százalék.

Az alkalmazotti létszám már kevésbé határozza meg vállalat jótékonykodási politikáját, általánosságban azonban megfigyelhető, hogy a nagyobb cégek valamivel több juttatást biztosítanak. A tevékenységi területeket nézve a juttatásokban jelentős eltérések nem jelentkeznek, ez alól némileg kivétel a textilipar és a kiskereskedelmi szektor, amelyekre az átlagosnál kevesebb féle juttatás jellemző. Pozitív irányban, azaz az átlagot meghaladó mértékű juttatások révén a közmű szektor emelkedik ki.

Fontosak a cég érdekei is

A vizsgálatban részt vevő cégek alkalmazottai átlagosan négy-öt különböző juttatásban részesülnek, közel nyolcvan százalékuknál három, vagy annál több juttatási forma létezik. Ezek az adatok azt tükrözik, hogy a humánpolitikai vezetők többsége a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban több támogatási formát is tartalmazó rendszerben, illetve "csomagban" gondolkozik. A béren kívüli juttatások kialakításánál fontos szempont, hogy azok támogassák a cég hosszú távú érdekeit, valamint, hogy adókedvezmény igénybevételét is lehetővé tegyék. A választási lehetőség biztosítása nem szempont, mert az általános vélekedés szerint a hosszú távú érdekek jobban érvényesülnek, ha a munkavállalók nem kapnak teljesen szabad kezet az igénybe vett juttatások kiválasztása során.

A vizsgálat szerint a cégek a juttatási "csomag" összeállításakor arra törekednek, hogy befektetés jellegű - azaz értéküket hosszú távon megőrző - és készpénz jellegű elemek egyaránt szerepeljenek a nyújtott juttatások között. A béren kívüli juttatásokat nem nyújtó cégek többsége az e célra fordítható keretet is bér formájában használja fel. Így e társaságok nem vehetik igénybe az adókedvezményeket, amely alacsonyabb értékű jövedelmeket eredményez, viszont a munkatársak szabadon dönthetnek arról, hogy mire költik a fizetésüket.

A teljesítmény a döntő

Jellemzően ma már nem fontos az "élethosszig tartó" foglalkoztatás. A munkatársak tudásának hosszú távú igénybevétele csak a résztvevő cégek negyedénél szempont, a válaszadók ötven százaléka szerint a legfontosabb, hogy a feladatnak megfelelő, éppen optimális munkaerő álljon a rendelkezésére. A bérek meghatározásakor is a cégek 92 százalékánál a teljesítmény, és nem a cégnél eltöltött évek száma dominál.

A kutatás azt is vizsgálta, mely juttatás növeli leginkább az alkalmazottak szervezet iránti elkötelezettségét. A legnagyobb elégedettséget az egészségmegőrzést célzó juttatások - egészségpénztári hozzájárulás, egészségbiztosítás, sport támogatása - érték el, legkevésbé az étkezési támogatás növelése hatotta meg a dolgozókat. Ennek oka az lehet, hogy e juttatást - széleskörű alkalmazása miatt - "természetesnek" tekintik a munkatársak.