Ezermilliárdok a szürkegazdaságban

A Tárki munkatársa, Tóth István János a szürkegazdaság GDP-hez mért arányát 20 százalékra, míg Laczkó Mária, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa kutatásai alapján 16 százalékra becsüli. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly többször is megjegyezte: a szürkegazdaság évente átlagosan 3000 milliárd forinttal (ez a GDP közel 13 százaléka) rövidíti meg a költségvetést. Ennyi plusz adó- és járulékbevételre persze semmiképpen sem lehet számítani, hiszen a teljes kifehérítés a nemzetközi példák alapján is lehetetlen, de a költségvetési hiányt már ennek töredéke is látványosan csökkentené.

Hatékony fellépés

Az inaktívak harmada dolgozhat feketén, a fennmaradó részük eltartott vagy látens munkanélküli - mondta a Napi Gazdaságnak Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. A 15-64 éves munkaképes korú lakosságból a KSH adatai szerint 2,5 millió körül van az inaktívak száma - ezzel az adattal számolva körülbelül 800 ezer főre tehető a feketén foglalkoztatottak száma ma Magyarországon. Ha őket mind bejelentenék a jelenlegi minimálbérre (62 500 forint) és a munkaadók fizetnék is utánuk a közterheket (átlagosan 34 százalék), az egy év alatt 204 milliárd forintos bevételt jelentene az államnak. (Ez a 2005-ös 984 milliárd forintos pénzforgalmi áht-deficit több mint húsz százaléka.)

A miniszter szerint 2002 első negyedéve óta az inaktívak száma 195 600 fővel csökkent. Azzal kapcsolatban, hogy mekkora részük az, aki a feketegazdaságból lépett át a láthatóba, csak becslések vannak: 15-35 százalék (vagyis 29-68 ezer fő) között valahol - bár a miniszter szerint a valódi adat inkább a becslés felső határához közelít. A csökkenés a véleménye szerint többek között a feketefoglalkoztatás elleni lépéseknek: az alkalmi munkavállalói könyv elterjedésének és a járulékkedvezményeknek köszönhető. Az például, hogy a teljes járulékmentesség csak a három hónapnál régebben regisztrált munkanélküliek után jár, arra ösztönzi a tartósan munka nélkül lévőket, hogy regisztrálják magukat a munkaügyi kirendeltségeken.

Nyomtalan milliárdok

A feketefoglalkoztatás visszaszorítása meglehetősen lassú folyamat - mondta el a Napi Gazdaságnak Kutas János, a minisztérium főtanácsosa. Véleménye szerint nagyon nehéz az embereket ezen a téren a legalitás felé terelni. Becslése szerint 2002-ben a személyi jövedelemadót fizetők száma 3,4 millió volt, a munkaügyi felvétel azonban 3,9 millió foglalkoztatottat mutatott. A minisztériumban úgy vélik, a feketén foglalkoztatottak száma még ezt az ötszázezres különbséget is meghaladta: legalább egymillió fő lehetett. Az akkori számítások szerint ez legalább 600 milliárd forintos bevételkiesést okozott az államnak. Ez a kieső bevételek mellett persze azt is jelenti, hogy lényegesen jobb a munkaerő-piaci helyzet, mint amit a statisztikák leírnak, hiszen 4,3-4,5 millió főre lehet becsülni a foglalkoztatottak számát.

A szürkegazdaságot ennél jóval nagyobb mértékűre becsülték: az szja-bevallások alapján összesített jövedelem és a KSH felmérése - a háztartások kereset jellegű jövedelme - között 1300 milliárd forint volt a differencia. A minisztérium számításai szerint a fekete és a szürke jövedelem 1400-2000 milliárdnyi lehetett - a közel négymillió foglalkoztatottból valószínűleg mintegy másfél millió embernek keletkezett nem látható jövedelme.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!