Ne legyen ingyen a segély

2007.08.28. 07:39
Kötelező önkéntes vagy közmunka havi, fix mennyiségű órában - több fejvadász szerint ezt kellene teljesíteniük a munkanélkülieknek az álláskeresési járadékért cserébe. Valamit valamiért - fogalmazott Csaposs Noémi. A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke szerint ezzel a módszerrel csökkenteni lehetne a regisztráltak számát, és ösztönözni a munkavállalási kedvet.

Bár a foglalkoztatási törvény 2005. novemberi módosítása óta a regisztráltaknak úgynevezett álláskeresési megállapodást kell kötniük a munkaügyi központtal, ez továbbra sem szűri ki a segély mellett feketén dolgozókat, vagy a munka világába visszatérni nem akarókat.

A megállapodásban szerepelnie kell, hogy az álláskereső milyen módon igyekszik elhelyezkedni, s ezekről be is kell számolnia a munkaügyi szervezet munkatársainak. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) adatai alapján július végén több mint 412 ezer regisztrált állástalan volt, közülük 120 ezren már egy éve megszakítás nélkül szerepelnek a munkaügyi központok nyilvántartásában. Az újonnan belépők száma júliusban drasztikusan megnőtt, 14 ezer fölé emelkedett, így nyolcvan százalékkal, vagyis hatezerrel több új állástalant regisztráltak, mint az előző hónapban.

Kapsz segélyt, de csak ha dolgozol heti 10-20 órát

A Világgazdaság által megkérdezettek szerint hatékony lenne, ha közülük csak azok kaphatnák meg az álláskeresési járadékot, akik - ha képtelenek elhelyezkedni - elvállalják a munkaügyi központ által felajánlott munkát. A kötelező, például civil munka havi legalább 10-20 óra lehetne. Természetesen a regisztrált nemének, egészségi állapotának, életkorának megfelelő posztot ajánlhatna fel csak a munkaügyi szervezet - mondta Csaposs Noémi.

Nemcsak a munkanélküliek motivációját növelné, de a feketemunka-végzést is csökkentené a kötelező önkéntes tevékenység, illetve közmunka - hangsúlyozta a lapnak Küzmös László. A GWH Személyzeti Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója szerint ugyanis azok, akik a járadék kézhezvétele mellett illegálisan dolgoznak, kevésbé tudnának alkalmazkodni a feketefoglalkoztatóknál kikötött munkaidőhöz, ha például civil munkát kellene végezniük. Sőt, a mobilitás is nagyobb mértékű lenne, mivel most sokan kiszámolják, hogy az utazási költség levonása után alig marad több, mint a járadék összege, így azért a kis pluszpénzért cserébe nem vállalják az ingázással járó kényelmetlenséget.

A skandinávoknál bevált a módszer

A skandináv államokban egyébként gyakori, hogy a munkanélkülieket az ellátás fejében kötelező munkára küldik. Legtöbbjüket civilszervezetek vagy a helyi hatóságok foglalkoztatják. Adminisztratív és fizikai munkák vegyesen lehetnek ezek, akad köztük gyermekkorrepetálási, idősgondozói feladat vagy akár kertészkedés, közúttisztítás. A külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, a civil "önkénteskedésnek", a kötelező munkának van értelme, mivel az ellátott így nem esik ki teljesen a munka világából, sőt, emberi kapcsolatai sem sekélyesednek el.

A magyarok körében egyébként egyáltalán nem idegen az önkéntes tevékenység, így a lap által megkérdezettek szerint érdemes lenne kipróbálni azt a munkanélküliek integrálására. Egy tavalyi tanulmány alapján például a 14 éves és idősebb magyar népesség 40 százaléka, mintegy három és fél millió ember kapcsolódik be itthon önkéntes munkába. A lakóhelyi és települési segítségnyújtás a leggyakrabban vállalt civil munka. Az önkéntes tevékenységbe főleg a 31-40 éves korosztály kapcsolódik be. A tanulmány készítői, a Nonprofit Kutatócsoport két szakembere, Czike Klára és Kuti Éva szerint az sem ritka, hogy valaki épp az önkéntesség révén kerül új munkahelyre. Az önkéntes munkát végzők 7 százaléka, vagyis 267 ezernél is többen találtak maguknak így állást.

A két kutató állítja, az önkéntes munka segíthet a foglalkoztatási problémák orvoslásában. Például a fiatal pályakezdők munkanélküliségét enyhítheti, a nők munka világába való visszatérését is segítheti, és a leszakadó társadalmi csoportok integrációjának "gyógyszere" is lehet.

A kormány tervei között egyébként szerepel a szociális ellátórendszer további finomítása. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter júliusi kinevezésekor az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága előtt úgy nyilatkozott, szükség van a szociális és a munkanélküli-ellátó rendszer további összehangolására, hogy ne érje meg segélyen élni a munka világában való részvétel helyett, ám az se forduljon elő, hogy egy rászoruló család ellátás nélkül marad.