102 elvesztegetett nap
A 45 százalékos munkaidő kiesés Magyarországon évente 102 elvesztegetett munkanapot jelent dolgozónként, míg nemzetközi szinten 92 munkanap vész kárba. "Ez nem jelenti azt, hogy az emberek nem dolgoznak a munkahelyükön, de nem elég hatékonyan töltik az időt" - tette hozzá Klaus D. Harrer, a Czipin ügyvezető igazgatója.
Nem megfelelő vezetői magatartás
A felmérés szerint a termelékenység-fejlesztés elsőszámú akadálya hazai és nemzetközi szinten is a nem megfelelő vezetői magatartás. A nem megfelelő tervezés és irányítás 43 százalékkal, a vezetési és felügyeleti problémák 23 százalékkal csökkentik a hasznos munkaidőt. A rossz munkamorál, a képesítési hiányosságok és a kommunikáció hiánya csak kisebb mértékben járulnak hozzá a termelékenység csökkenéséhez.
A vezetők pesszimisták
A tanulmány arra is rámutat, hogy 2000-2002-ben a termelékenység növekedés ütemére vonatkozó várakozások csökkenő tendenciát mutatnak mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon. A magyarországi vállalatvezetők fokozódó pesszimizmusát mutatja az is, hogy a növekedésre számító döntéshozók aránya két év alatt 69-ről 54 százalékra csökkent. A vállalatvezetők 4 százaléka a termelékenység csökkenésére számít 2002-ben, mintegy egyharmaduk pedig egyáltalán nem tudja, hogyan alakul a termelékenység.
Harmincszázaléknyi növekedési potenciál
A Czipin and Proudfoot becslése szerint a magyar gazdaságban mintegy 30 százaléknyi termelékenységnövekedési potenciál rejlik, ami távol esik a vállalatvezetők 2002-re vonatkozó, 2,2 százalékpontnyi növekedési ütem becslésétől. A tanulmány szerint az Európai Unióhoz való sikeres csatlakozás érdekében fel kell gyorsítani a termelékenység növekedését, ez ugyanis elengedhetetlen a versenyképesség kialakításához és megőrzéséhez. A tanácsadó cég kiemeli: a termelékenység az a paraméter, amelyre a vállalatok és vezetőik közvetlen hatást gyakorolhatnak, szemben a többnyire külső adottságként jelentkező bér- és árszínvonallal.