Gyakran sérül a pihenéshez való jog

2007.04.27. 07:48
Közel 2500 cég sértette meg tavaly a munka-, illetve a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, s az idén már az első három hónapban is közel négyszáz vállalkozás szabálytalankodott.

A renitens magatartással tavaly 25 ezer, 2007-ben eddig közel ötezer dolgozó pihenéshez való joga sérült. Az előttünk álló hosszú hétvégén is ellenőrizhetik a felügyelők, hány cég vét a munkaügyi szabályok ellen. Súlyos jogsértés esetén akár több millió forintra is büntethető lesz az a munkaadó, amely dolgoztatja az alkalmazottait.

Ez alól kivétel a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók és azok a vállalatok, ahol a cég rendeltetése folytán indokolt a feladatvégzés. Az egészségügyben, a közlekedésben, a távközlésben például egyaránt sokan dolgoznak majd, mivel az ilyen típusú foglalkoztatóknak a munkaszüneti napokon is biztosítani kell a szolgáltatásokat. Igaz ez ott is, ahol gazdaságossági vagy éppen biztonsági okok miatt kell folyamatosan dolgozni – ilyen a nukleáris- vagy a vízenergia-termelés.

A hatályos jogszabályok értelmében az élet, a vagyon és az egészség védelmét ellátók is megszakítás nélkül üzemelnek. A benzinkutaknál, a szállodákban, a vendéglátóhelyeken, sőt a kulturális intézményekben is dolgozni kell. Vannak persze egyedi esetek is, amikor a munkaügyi felügyelők sem büntethetnek, például ha olyan idényjellegű munkát végez valaki, hogy a munkaszervezés nem oldható meg a munkaszüneti nap kiadásával. Ilyen többek között az áruszállítás. Kivételnek számít az is, ha valaki készenléti jellegű munkakörben dolgozik, vagyis a munkaidő jelentős része várakozással telik, ám eközben a dolgozó tud pihenni, ilyen lehet a szerviztevékenység.

Bár munkaszüneti napon dolgozni nem kellemes, a cégeknek meg kell fizetniük az extra feladatvégzést; a rendes munkabéren felül ilyenkor 50 százalékos bérpótlék illeti meg a dolgozót.

A KSH adatai szerint a szálláshely-szolgáltatási és vendéglátói ágazatban dolgozók mintegy harmada két vagy három műszakos és hét végi munkavégzéssel is járó műszakrendben dolgozik; ezt követi az egészségügy, a szociális ellátás, ahol az alkalmazottak majd egynegyede érintett. Ezután a szállítás, a raktározás, a posta, a távközlés ágazat következik, itt 16 százalék az arány, de az átlagot meghaladó mértékben van jelen a kereskedelemben és a feldolgozóiparban is ez a fajta munkarend.