További Magyar cikkek
Magyarországon évente tíz ünnepnap van a munka törvénykönyve szerint: ezek közül kettő biztosan plusz szabadnapot biztosít, húsvét és pünkösd egy-egy garantált munka nélküli hétfőt jelent. A fennmaradó nyolc ünnep (január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1., december 25-26.) azonban minden évben más napra esik, fokozva vagy beárnyékolva az ünnepi örömöt.
Jövőre évtizedes negatív csúcs jön
Az idén régen látott rossz év köszöntött ránk, a nyolc lehetséges plusz szabadnapból csak négy esett hétköznapra (a halottak napja, november 1-e még hétfő lesz az idén, karácsony két napja azonban szombat vasárnap), jövőre pedig évtizedes viszonylatban is a legrosszabb év következik, mindössze három plusz szabadnappal (március 15. és november 1. is keddre esik, december 26. hétfőre), nemzeti ünnepeink például egytől-egyig hétvégre esnek.
A három plusz szabadnap egyébként a minimális szintet jelenti, az ünnepnapok eloszlása alapján ennyivel biztosan lehet számolni minden évben. A két biztos, dátumhoz nem kötött hétfői ünneppel nem számolva, a nyolc ünnepnap a szökőéveket is figyelembe véve összesen 14 féle variációban alakulhat egymáshoz képest, egyes években akár mind a nyolc hétköznapra eshet (ilyen utoljára 2001-ben és 2002-ben volt), de három közülük biztosan. A következő bő harminc évet áttekintve úgy tűnik, a nagyátlag tökéletesen működik, 5,5 plusz szabadnappal számolhatunk évente. A legjobb éveink nyolc plusz szabadnappal 2007, 2013, 2018, 2019, 2024, 2029 és 2030 lesznek.
Nézze meg, hány nap plusz szabadsággal számolhat 2030-ig!
Jól járhat a gazdaság és az állam
Elméletileg igaz az a felvetés, miszerint ha többet dolgozunk, azaz kevesebb plusz munkaszüneti nap van egy évben, azzal jól jár a nemzetgazdaság - mondta az Index érdeklődésére Ferenczi Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezető-helyettese. Ezáltal nőhet a nemzeti össztermék, az GDP, illetve ennek köszönhetően - de elhanyagolható mértékben - csökkenhet a sokat emlegetett, a GDP-hez mért államháztartási hiány. A szakértő szerint ugyanakkor a hatások statisztikailag csak nehezen kimutathatók.
A munkanapok száma mellett az is számít, összesen hány nap van egy évben, a szökőévekben megjelenő plusz egy nap hatása vizsgálataink szerint kimutatható a gazdasági statisztikákban - mondja Ferenczi Barnabás. A jegybank számításai szerint az idei első negyedéves GDP-növekedés alakulásában a 4,2 százalékos értékhez akár néhány tizeddel is hozzájárulhatott az, hogy február 29-ével eggyel több naptári nap volt. Igaz ez akkor is, ha ennek ellenére az ünnepek és a hétvégék eloszlásának köszönhetően az első negyedévben ugyanannyi munkanap volt, mint tavaly.
Hiányos statisztikák
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Ugyanakkor a munkanaphatás a gazdaság különböző szektoraiban eltérően érvényesül - hangsúlyozta Ferenci Barnabás. Vannak folyamatosan termelő egységek, ilyenek például az erőművek, de a kereskedelmi egységek és más szolgáltatások egy része is folyamatosan működik, függetlenül az ünnep- és szabadnapoktól. Mindemellett nehéz megmondani azt is, hogy épp egy fellendülési periódusban az ünnepnapok eloszlása mennyit tett hozzá vagy vett el a nemzeti össztermékből, hiszen az ilyenkor "amúgy is" gyorsabban nő.
Az Európai Központi Bank tanulmánya hat ország esetében vizsgálta a munkanaphatást: eszerint Németországban akár fél százalékos eltérést is jelenthet a gazdasági növekedésben az, hogy hány ünnepnap esik szabadnapra, Franciaországban ez a hatás már csak 0,2-0,3 százalékos, míg Belgiumban, Olaszországban, Hollandiában és Spanyolországban nem volt kimutatható.
Az ünnepnap nem, a munkaszünet kevés
Az évi tíz ünnepnappal Magyarország a középmezőnyben van az európai országok között - mondta az Indexnek Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Rosszabb a helyzet, ha a fizetett szabadságot, a heti munkaidőt és az ünnepnapok számát együtt vizsgálva hasonlítjuk össze a helyzetet, így összesítve a munkavállalók terhelését Magyarország már lista végén szerepel.
Az MSZOSZ egy évvel ezelőtt már javasolta, december 24-e is legyen fizetett ünnepnap, de ezt a kormány elutasította. A szakszervezeti szövetség és Gyurcsány Ferenc közötti csütörtöki megbeszélésén azonban a miniszterelnök a karácsonyi ünnep első napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását támogatta.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
