Szabolcs
20 °C
35 °C

Jövőre kevesebbet lóghatunk

2008.07.22. 23:00
A lehetséges nyolcból jövőre öt munkaszüneti nappal nyerünk tényleges szabadnapot, a többi eleve hétvégére esik. A helyzet a következő években egyre rosszabb lesz, 2011-ben már csak három napot nyerünk. Jövőre három hosszú hétvégére készülhetünk, szilveszterkor, augusztus 20-án és karácsonykor. Az uniós országokban átlagban valamivel több az ünnepnap.

Közepes évnek mondhatjuk az előttünk álló 2009-et a munkaszüneti napok szempontjából. Ha úgy vesszük, három szabad napot bukunk, de kár már most búslakodni, hiszen 2012-ig minden évben egyre kevesebb szabadnapnak örvendhetünk. Az idén a lehetséges nyolcból hat munkaszüneti nap még ténylegesen plusz szabadságot jelentet, jövőre már csak öt, azután négy, 2011-ben pedig már csak három plusz szabadnapnak örülhetünk, hogy aztán 2012-ben újra hétre ugorjon ezek száma.

Az év jövőre hosszú hétvégével indul: az Országos Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén egyhangúlag döntöttek a munkaszüneti napok miatt szükséges cserékről, így a január 2-i pénteket ráérünk 10-én, szombaton ledolgozni. Hosszú hétvégét nyerünk még augusztus 20-ával is, ami csütörtökre esik, de az azt követő péntek is pihenőnap lesz, helyette 29-én szombaton kell dolgozni. December 24-én is egész nap szabadok leszünk, ezt a csütörtököt előre, december 19-én dolgozzuk le. (December 24-e nem, csak 25-26-a ünnepnap Magyarországon.)

Magyarországon a törvény szerint tíz munkaszüneti nap van egy évben. Ezek közül kettő biztosan mindig plusz szabadságot biztosít: pünkösd és húsvét hétfőjén nem dolgozunk. A fennmaradó nyolc nap ( január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.) viszont minden évben vándorol, azaz hol hétvégére, hol hétköznapra esik.

Nézze meg, hány nap plusz szabadsággal számolhat 2030-ig!

Évszám Hétköznapra eső ünnepnapok

Azaz, voltaképpen nyolc nap plusz szabadságot nyerhetünk a munkakerülők számára szerencsés években, amilyen utoljára a tavalyi volt. Az idén sem álltunk rosszul, hat nappal, hiszen a legrosszabb években mindössze három ünnepünk esik – ennyi viszont biztosan – az említett hétfőkön kívül hétköznapra. Ilyen utoljára 2005-ben fordult elő, legközelebb pedig 2011-ben fog.

Az EU-ban több jut

Azért nagyon jól sem állunk: uniós összehasonlításban a tíz munkaszüneti nap nem mondható soknak. Pontos képet egyébiránt nehéz kapni. Mint arra már évekkel ezelőtt is felhívtuk a figyelmet, az Európai Bizottság honlapja szerint például Magyarországon december 24-e is munkaszüneti nap (ezért néhány éve aktívan küzdöttek ugyan, de el is buktak a szakszervezetek), pedig mint tudjuk, nem az. Több országról pedig egyáltalán nem, vagy csak hiányosan találhatunk adatokat, aligha hihető például, hogy Olaszországban egyedül december 26-a lenne ünnepnap. Bonyolítja a helyzetet, hogy számos országban akad csak adott tartományra, régióra érvényes szabadnap is.

  Fizetett szabadnapok és ünnepnapok (2006-os adatok)
    Éves szabadság (nap)   Állami/ Nemzeti ünnepek
  Észtország   20   6
  Litvánia   20,0   7
  Magyarország   20,0   8
  Lengyelország   20,0   10
  Románia   24   6
  Szlovénia   20,0   11
  Lettország   20,0   13
  Görögország   23   10
  Bulgária   24   10
  Írország   20,0   9
  Málta   24,0   12
  Szlovákia   21,2   13
  Spanyolország   22,0   12
  Luxemburg   28   10
  Ausztria   25   12
  Belgium   20,0   10
  Ciprus   20,0   13
  Csehország   25   9
  Portugália   24,5   12
  Hollandia   25,6   7
  Egyesült Királyság   24,6   8
  Norvégia   25   9
  Finnország   25   10
  Olaszország   28   11
  Németország   30   10
  Dánia   30   8
  Svédország   33   10
  Franciaország   25   11
  EU27 + NO   23,8   9,9

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségétől kapott, egy 2006-os uniós felmérésen alapuló adatsor szerint mindenesetre átlagosan 9,9 állami és nemzeti ünnepnap van az uniós országokban. (Az országonként eltérő módon szabályozott egyházi ünnepeket feltehetőleg külön számolják, ez magyarázhatja, hogy Magyarország miért csak 8 nappal szerepel a táblázatban – már ha a karácsonyt nem számoljuk az egyházi ünnepek közé.)

A rekorderek e tekintetben a lettek, a szlovákok és a ciprusiak, egyaránt 13-13 nappal, de több mint tíz napnak örülhetnek a dolgozók Szlovéniában, Máltán, Spanyolországban, Ausztriában, Portugáliában, Olaszországban és Franciaországban is.

Egységesebb a kép a fizetett szabadságokat illetően. Itt a mimimumot illetően van egységes uniós szabályozás, 20 nap mindenkinek jár. Innen indul az országok többsége, Magyarország is, az életkor vagy egyéb feltételek alapján aztán országonként változik, hogy nőhet ez a mennyiség. Öt országban azonban 25 nap a minimum szabadság (Ausztria, Dánia, Franciaország, Svédország és Luxemburg), Máltán 24 nap, Portugáliában és Spanyolországban 22 nap. Az MSZOSZ adatai alapján pedig átlagosan a minimális húsz napnál több szabadságot kapnak az alkalmazottak a kollektív szerződéseknek köszönhetően Csehországban, Dániában, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Romániában, Svédországban és Nagy-Britanniában is.