Irén, Írisz
5 °C
15 °C

Járai: Látszategyeztetés, értelmetlen, de jópofa

2008.10.18. 09:52

Fontosabb részletek
  • Összeült a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által összehívott nemzeti csúcs, ahol a pénzügyi világválság Magyarországra gyakorolt hatásait, és az erre adható válaszokat vitatják meg.
  • A nemzeti csúcson 66 meghívott vesz részt, többek között az öt parlamenti párt elnöke, a frakcióvezetők, volt miniszterelnökök, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke, korábbi elnökei, több tárcavezető. Meghívást kapott, de fenntartásai miatt nem vesz részt a nemzeti csúcson Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt államfő, illetve Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.
  • Pálinkás József, az Akadémia elnöke szerint a kialakult helyzetért nem közös a felelősség.
  • Gyurcsány Ferenc 800 milliárd forint átcsoportosítását jelentette be. A kormány meg akarja menteni a devizahiteleseket. A kormány nem fog félni cselekedni, ha durva megelpetések jönnek.
  • Orbán Viktor és Semjén Zsolt (KDNP) szerint a válság magyarországi hatásaiért a szocialisták a felelősek. Orbán azt mondta, a kormány rossz válaszokat próbál adni a válságra, és durva megszorításokra készül.
  • Fodor Gábor (SZDSZ) azt kérte a két politikai oldaltól, hogy ismerjék el egymásról, mindegyikük az ország javát akarja.
  • Dávid Ibolya (MDF) durva konkrétumokat javasolt: függesszék fel a 13. havi nyugdíjakat, a miniszterek vásároljanak magyar részvényeket, a tárcák hagyják abba a marketingtevékenységeket.
  • A vállalkozók és a gyáriparosok képviselői azt mondták, most nem tartják fontosnak az adócsökkentést.
  • A munkavállalói érdekképviseletek aggódnak a béremelések elmaradása miatt.
  • Döntés semmilyen ügyben nem született, de Gyurcsány összességében örült, és bejelentette, hogy a jövőben is lesz közösködés, őt pedig semmi nem tántoríthatja el attól, hogy szervezze ezeket a konzultációkat.
  • Járai Zsigmond azt mondta, értelmetlen látszategyeztetés folyt, Török Gábor politológus pedig az Indexnek úgy értékelte az eseményt, hogy bár hasznos, nagyrészt statisztákkal is eljátszathattál volna.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ma rendezik a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében a miniszterelnök által összehívott nemzeti csúcsot. A tanácskozáson várhatóan felszólal Gyurcsány Ferenc kormányfő, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Veres János pénzügyminiszter és Simor András jegybankelnök is.

    A nemzeti csúcsot a miniszterelnök kezdeményezte még múlt szombaton, az MSZP kongresszusán, a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság magyarországi hatásaira reagálva.

    A nemzeti csúcson 66 meghívott vesz részt, többek között az öt parlamenti párt elnöke, a frakcióvezetők, volt miniszterelnökök, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke, korábbi elnökei, több tárcavezető. Meghívást kapott, de fenntartásai miatt nem vesz részt a nemzeti csúcson Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt államfő, illetve Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. Egészségi állapota miatt nem tud ott lenni Göncz Árpád volt államfő és Horn Gyula volt kormányfő.

    Az ellenzéki pártok alapvetően értelmetlennek tartják a rendezvényt és inkább a kormánytól várnának határozott cselekvést a pénzügyi válság hatásainak kivédésére. A Fidesz a kormány válságkezelő 12 pontját "gigantikus megszorító csomagnak" tartja, amely ellen a nemzeti csúcson is tiltakozni fog. Emellett az adócsökkentést és a kormány luxuskiadásainak leállítását szorgalmazza majd. (MTI)

  • cikkünk a témában:

    Gyurcsány a nemzeti csúcsot is szerepformálásra használja

    Török Gábor szerint a rendezvény színház lesz a javából. Az elemző azt mondta, a pártok valószínűleg nem fognak megegyezni a gazdasági kérdésekben, és ezért egymást okolják majd.
  • Pálinkás József, az Akadémia elnöke volt az első felszólaló. Rögtön az elején egyértelművé tette, összejövetelüknek nincs közjogi státusza, nem lesznek közjogi következményei. "Az ország nehéz helyzetben van, a helyzet kialakulásáért azonban nem azonos a felelősség, és ez utólag sem mosható össze" - monda. Szerinte valószínűtlen, hogy megegyezésre jussanak, de egy közös munka megkezdődhet. Pálinkás őszinte, nyílt párbeszédet kért.
  • Szili Katalin már azt is önmagában fontos eredménynek tartja, hogy a nemzet sorsán gondolkodók összejöttek, ugyanis ilyen konzultációra a rendszerváltás óta nem volt példa. De a házelnök szerint szükség is van a disputára, hiszen a globálkapitalizmus megreccsent, a piac önszabályozásába, az állam visszaszorításának szükségességébe vetett hit elveszett. Szili úgy látta megkerülhetetlen, hogy megalkossanak egy nemzetépítő programot, de még nem most.

    A házelnök szerint előbb stabilizálni kell, tisztába kerülni a gazdaság valós állapotával, és az unió válságstratégiájával. Egyébként, konstatálta elégedetten Szili, a kormány mindent megtett, hogy elhárítsa a válság első tüneteit. De, hangsúlyozta a házelnök, a valódi kérdés az, hogy a válságkezelő programhoz meg lehet-e teremteni a politikai együttműködést, hiszen egy ilyen akciótervet másképp nem lehet lemenedzselni. Úgyhogy, summázta Szili, a nemzeti csúcsnak ki kell nyilvánítania, hogy a társadalom egységes fellépést, egyfajta békepaktumot kíván.

  • Veres János pénzügyminiszter elemzéssel nyitott, miszerint a válság Amerikából gyűrűzött be. A vészhelyzetben a pénzügyminiszter szerint Magyarország álláspontja, hogy egységese uniós válságkezelésre van szükség. Ám, jegyezte meg Veres, az amerikai 700 milliárdos segélycsomag, és az európai többszáz milliárdos pénzügyi mentőövek nem bizonyultak elégségesnek, a válság begyűrözött, befagyott például a bankközi kereskedelem, igaz, legalább a magyar bankrendszer stabil többé-kevésbé.

    Veres szerint a szigor a helyes előremenekülés, csökkenteni kell 2,9 százalékra az államháztartási hiányt, ki kell dobni a költségvetésből a 160 milliárdos adócsökkentést, ugyanis a stabilitás alapfeltétele a hiány lefaragása mindenáron. A pénzügyminiszter szerint ennek egyik legfontosabb eszköze az ellenzéki pártok által is favorizált költségvetési plafon javaslata. Ja, és a konvergenciaprogram túltejesítésével bizonyíthatja be csak az ország, hogy képes megfelelő válaszokat adni a kor kihívásaira.

    Veres János beszél
  • A 2000-es évek első felének felelőtlen volt a gazdaságpolitikája. Mára a sebezhetőség csökkent, de a körülmények is romlottak, mondta Simor András. Az új helyzet felnagyította a gyengeségeinket: a túl nagy hiány miatt rá vagyunk utalva a külföldi finanszírozásra, ez azonban elakadni látszik.
  • A jegybank új eszközöket vezetett be, ezek csökkentik a bankrendszer refinanszírozási kockázatát, mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Hosszabb lejáratú hitel a bankoknak állampapír-fedezet mellett, emellett devizát nyújtanak az EKB-val megkötött megállapodás alapján a kereskedelmi bankoknak, ismertette az MNB lépéseit a jegybank elnöke.
  • Az intézkedések az átmeneti problémák áthidalását segíthetik rövidebb távon, hosszabb távon azonban csökkenteni kell a gyengeségeinket, mondta Simor. Ennek eleme az euró bevezetése, ami csökkenti az euróalapú hitelek árfolyamkockázatát, a növekedési potenciál és a sérülékenység tartós javítása, mondta Simor András. Csökkennie kell a folyó fizetési mérleg hiányának, több hazai forrás, több beruházás, ehhez a lakosoktól több megtakarítás vagy az állami többlet elérése szüksége. Az MNB-nek az inflációs cél elérése, a kormánynak a túlzott deficit lefaragása a feladata.
  • Az esemény kezdete előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, és Pálinkás József, az MTA elnöke fogadta a résztvevőket, hozzájuk később csatlakozott Szili Katalin házelnök is, ők mindenkit kézfogással üdvözöltek, néhányukkal a miniszterelnök szót is váltott. Elsők között érkezett Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke és Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke, valamint Vizi E. Szilveszter, az Akadémia volt elnöke is. A pártok vezetői az utolsók között érkeztek, köztük Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki szintén kezet fogott a miniszterelnökkel. (MTI)

  • Az államnak tovább kell csökkentenie a finanszírozási igényét. Fontos, hogy visszafogott legyen a 2009-es béremelés, mert ez segítheti a cégek jövedelmezőségét, csak ez fékezheti meg a munkahelyek számának csökkenését. Persze tény, nehéz még egy nadrágszíj-meghúzást elfogadtatni a lakossággal, mondta Simor.
  • A jegybank elnöke szerint a legfontosabb a foglalkoztatás bővítése, a munkavállalás ösztönzése, segítése, ezen belül a szociális támogatások szigorítása, az oktatás színvonalának emelése. A nyugdíjkiadásokat szorosabb korlátok között kell tartani. Verseny kell az energetikában, a vasúti és távolsági buszközlekedésben, de még a közjegyzőknél is. A tartós növekedés ára a jóléti kiadások lefaragása. Simor András pozitív példaként említette, hogy Amerikában a kormány és az ellenzék közösen tudott megoldást találni, még ha ez csökkentette is politikusok újraválasztási esélyeit.
  • A díszteremben egy nagy asztal áll, amelyet a résztvevő ülnek körül, oldalt pedig széksorok vannak, ahol a delegációkkal érkező további vendégek foglaltak helyet. A miniszterelnök mellett Hiller István oktatási miniszter és Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető ül, fölöttük egy nemzeti csúcs feliratú, magyar zászlóval díszített transzparenst helyeztek el. (MTI)
  • Elérkezett pártok ideje, az MSZP-é a politikai belépő. Gyurcsány Ferenc az Európai Parlament elnökét idézte, hogy a II. világháború óta a legsúlyosabb válsággal állunk szemben. A szocialista pártelnök szerint olyan felfordulás van a világban, amit még nem látott senki Magyarország irgalmatlan viharban hajózik. Majd Gyurcsány megnyugodni látszott, hogy azért még itt a nemzeti csúcs ami bizonyítja: tudunk együttműködni.
  • Aztán az MSZP-s pártelnök megállapította, hogy a szabad bankárkapitalizmusnak annyi, a feladat most a védekezés és egy új világ megépítése. Ami a bizalmatlanság és a spekuláció légkörében nem könnyű, ugyanis ahogy a bankok egyre kevésbé adnak hitelt egymásnak és a polgároknak, úgy az állam is egyre nehezebben, rosszabb kondíciókkal kaphat kölcsönt, ha pénz kell.
  • Az állam és a kormány persze cselekedni fog, védi az emberek, és a vállalkozások érdekeit, ígérte Gyurcsány. Aki nem tud annál nagyobb bajt elképzelni, annál, hogy az állam egyszer csak nem tud fizetni, például nem futja oktatási intézmények finanszírozásra. Így csak a spórolás és a költségvetési szigor visz előre, mondta Gyurcsány. Szerinte a baj első hullámát már elhárította a kormány, de a következő hónapok még tartogathatnak meglepetéseket, és ha ez így lesz, akkor a kormány népszerűségét nem nézve tovább metéli a kiadásokat. Addig azonban a pártok legyenek mértéktartóak és halasszák adócsökkentő elképzeléseiket, és a munakaadók és munkavállalók se most indítsanak bérharcot.
  • 800 milliárd forintos támogatást nyújt a kormány a vállalkozásoknak az uniós források átcsoportosításával és mindent megtesz a kabinet azért, hogy a már beindult beruházásokat ne kelljen leállítani, jelentette be Gyurcsány Ferenc. (FH)
  • És persze, konstatálta a miniszterelnök, komoly bajba kerülhetnek a devizahitelesek, így a kormány arra törekszik, hogy megegyezzen a pénzügyi szférával, miszerint ne szökjenek már az egekbe a törlesztőrészletek. Illetve a kormányzat, mutatott rá Gyurcsány, azokat is szeretné valami módon megsegíteni, akik azért nem tudják visszafizetni a hiteleket, mert valamiért (például a válság miatt) elvesztette munkáját.
  • Ami pedig a nem mindennapi gondokat illeti, az, hogy összeült a nemzeti csúcs, már önmagában is az összefogás erejét jelzi, szögezte le Gyurcsány. Aki ki is akarta használni ezt a kegyelmi állapotot, és felhatalmazást kért, hogy az országgyűlés és a kormány hadd dolgozzon ki egy jövőbeni nemzeti programot.
  • Ha egy tanácskozás első öt hozzászólója azon lamentál, hogy miért is van itt, akkor az a tanácskozás előkészítetlen, szólta le Orbán Viktor a tanácskozást. Ami pedig a válságot illeti, annak az emberi gyarlóság a lényege, mert itten loptak, csaltak, adatokat hamisítottak. Pedig nemrég még Magyarország egy tiszteletre méltó ország volt, de mára sereghajtóvá süllyedt, és mindenki lesajnálja. Ez nem az emberek sara, az országot a szocialisták tették tönkre, legyengítették a gazdaságot, megrendítették a családok biztonságát, nem teremtettek munkahelyeket. Orbán szerint a tanácskozók azért vannak itt, mert a kisebbségi kormány tehetetlen a válsággal szemben, és a se füle, se farka tanácskozás ennek az eredménye.
    Csücsörít
  • A válság Orbán Viktor szerint nem oldható meg az eddigi megbukott kormánypolitikával, a válságot az emberek fogják megoldani, már ha felszabadítható a nép vállalkozási kedve. Épp ezért, mondta a Fidesz elnöke, nem szabad az emberekre terhelni a válságot, nem szabad a családok szociális egyensúlyát megborítani. És, figyelmeztetett Orbán, nem szabad szembe menni az Unióval, ahol mindenki azért küzd, hogy a pénzügyi válságból nehogy reálgazdasági válság legyen, következésképpen, sehol nem akarnak megszorító csomagot, csak Magyarországon. A miniszterelnök, mondta Orbán, aki korábban agresszívan fasisztázott, most azért vált kezes báránnyá, hogy lenyelesse a néppel és a politikával a szocialisták csodapiruláját, egy újabb durva megszorítást.
  • Ami a megoldást illeti Orbán szerint: adó- és járulékreform kell, oktatási és foglalkoztatási reform kell, úgy, hogy a szociális biztonság megmaradjon, illetve a gazdaság is pörögjön. A Fidesz erről, és csak erről hajlandó tárgyalni. Hiszen a párt nem azért jött el a nemzeti csúcsra, hogy egy kiégett hatalom fennmaradását támogassa, hanem hogy megtalálja a kiutat a válságból, aminél egyébként durvább veszély is leselkedik a népre, és ez nevezetesen a kormány rossz politikája.
  • Semjén Zsolt szerint a tehetetlen kormányok azért szoktak ilyen tanácskozásokat összehívni, hogy terítsék a felelősséget. Majd kereszténydemokrata politikusként a válság morális okait boncolgatta. Miszerint: a neoliberalizmusnak nagyjából annyi, de az azért vicces, hogy azok, akik évtizedekig acsarogtak az állam ellen, most az állam segítőkezébe akarnak kapaszkodni. Aztán Semjén Orbánra rímel, miszerint ha nincs Gyurcsány megtévesztő (pénzügyi adatokat eltitkoló) politikája, akkor ma már euróban fizethetnénk, és a válság sem nyomná ennyire Magyarországot. Az MSZP 12 pontja pedig egy újabb gigantikus megszorító csomag, ami a néppel fizettetné meg a válság árát. És ennek szellemében az újratervezett költségvetés borzasztó, hiszen el akarja venni a nyugdíjasoktól és családoktól (nyugdíjkorrekció, családi pótlék megemelt része) azt, ami jogosan járna neki. Ezt a KDNP nem tűrheti.

    Semjén Zsolt kávét kap
  • Fodor Gábor azért jött, hogy jó gondolatokat halljon, de figyelmeztetett az SZDSZ elnöke, Magyarországnak van állandó nemzeti csúcsa, úgy hívják, hogy Országgyűlés. De azért Fodor itt is hajlandó beszélni, szerinte csak akkor működik bármilyen cselekvési program, ha a nemzet túlteszi magát végre az évszázados megosztottságon. Az SZDSZ elnöke Bibó István citálta, miszerint az egyik oldal mindig reakcióval fenyeget, a másik meg proletárdiktatúrával, s a kettő között meghal minden reformgondolat. Most pedig, aktualizálta a gondolatot Fodor, az egyik oldal fasisztaveszéllyel riogat, a másik pedig a kommunisták visszajövetelével. Úgyhogy a lelki probléma orvoslásaként Fodor szerint mindenkinek el kell ismernie a másikról, hogyha különböző megoldásokkal is, de a haza javát akarják.
  • Ami a nem ideologikus részeket illeti, Fodor közölte: nem hajlandók lemondani az adóreformról, igaz, a stabilitás megteremtéséig azért hajlandók csúsztatni. Másrészt az SZDSZ szerint rohamtempóban 3 százalék alá kell nyomni az államháztartási hiányt. Illetve, a harmadik feltétel, hogy a parlament fogadja el az SZDSZ plafontörvényét, ami meghatározza, hogy mennyit költhet maximum az állam, az MSZP meg ne puhítsa azt fel.
    Fotó: Barakonyi Szabolcs
  • Az SZDSZ a tanácskozáson kettős hangszerelt, Fodortól Kóka vette át a mikrofont, és arról értekezett, miért sújtja a feltörekvő országok közül is kiemelkedően Magyarországot a válság. Azért, mert nem reformálták meg a nagy ellátórendszereket, nem szakított az állami protekcionizmussal, és az állami túlterjeszkedéssel. Ami a konkrétumokat illeti, a jövőben több költségvetési szigor kell, létre kell hozni egy stabilitási- és adóreform alapot, ahova megtakarításokat bepakolják, és előbb utóbb innen finanszírozzák az adóreformot. És jó lenne végre bevezetni az eurót, így csökkentve a devizahitelesek kockázatait és veszteségeit.
  • Ez a csúcs arra nem alkalmas, hogy az utóbbi hat év elmaradt intézkedéseit pótolja, mosta meg Gyurcsány Ferenc fejét Dávid Ibolya. Az MDF elnökének egyébként meggyőződése, hogy még ezen a tanácskozáson sem beszélt senki őszintén, pedig zárt ajtók mögött biztos mindenki meg meri mondani az igazat.

    "Javaslatok kellenek, vagy megvárjuk, amíg az államot elnyeli az adósságspirál, a devizahitelesek lakását elveszi a bank, a bankokat bedöntik a spekulánsok. Megvárjuk ezt?" - feszegette Dávid Ibolya. Egyelőre azonban nem mondott konkrétumokat, csak arról beszélt, hogy a csalóka osztogatós politikája (amit az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz pártolt a száznapos programmal) tönkretette az országot.

  • A magyar politika válaszúthoz érkezett: gyávaság vagy bátorság. És a parlamentben Dávid szerint kétharmados többsége van a gyávaságnak, mert a nyugdíjasokat hitegetik, az adócsökkentés mellett nem beszélnek a megszorításokról. Ha a gyávaság tovább uralkodik, akkor 300 forint fölött lesz az euró, és gyárak zárnak be. Ennek elkerülésre, jelentette be Dávid, egy évig fel kell függeszteni a 13. havi nyugdíjat, a közszféra béreit egy évre nominálértéken be kell fagyasztani. Továbbá a vállalkozások vissza nem térítendő támogatásait át kell alakítani hiteltámogatás, el kell törölni a szolidaritási adót, illetve a minisztériumok függesszék fel marketingtevékenységüket. A megtakarított summát, jelölte ki a végső célt Dávid, pedig fordítsák a gazdaságra. És hogy pörögjön, a képviselők és kormánytagok fordítsák fizetésük felét magyar részvények vásárlásra.
  • Boross Péter volt miniszterelnök prológusa nagyon hosszúra nyúlt, ugyanis sokáig sérelmezte, hogy a pártok után kapott csak szót. A válságról megállapította, hogy azonnali intézkedésekre van szükség, kríziskezelés során semmi nem lehet tabu, így a 13. havi illetményekhez is hozzá kell nyúlni. És fel kell ahhoz nőni, oktatta a fiatalembereket Boross, hogy az ország bajai sokkal fontosabbak, minthogy megnyeri vagy elbukja egy párt a választásokat.
  • Medgyessy Péter szerint itt legföljebb azt lehet deklarálni, hogy egységes a politika (sajnálja, ha ezt valaki nem érti meg, üzent Orbánnak), azaz válsághelyzetben közösen igyekszenek megoldani a dolgot, és egy irányba viszik az országot.

    A kiadáscsökkentéssel egyetértett a volt miniszterelnök, de ez a lépés önmagában gazdasági növekedést (a tartós stabilitás feltételét) nem garantálja. Az adócsökkentés pedig szerinte egyszerre kell adócsökkentés és adóemelés, ugyanis nem az összes adóteher túl nagy, mondta Medgyessy, az igazi baj, hogy a terhek összességét nagyon kevesen dobják össze, tehát jobban szét kell teríteni a sarcokat.

  • Most nem szabad csak a tűzoltásra koncentrálni, mert akkor újabb tüzek lobbannak fel, mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke. Hiteltelen és értelmét veszti mindaz, amit ma teszünk, ha lemondunk a hosszú távú gondolkodásról. Az állampolgároknak joguk van az anyagi biztonsághoz, ehhez kiszámítható és betartott szabályozás, következetesen működő pénzügyi menedzsment kell. A piacgazdasági és a szociálpolitikai célokat együtt kell megvalósítani, különben nem lehet fenntartható a fejlődés, mondta.