Hazamennek a németek?

Kiszámíthatatlan annak hatása, hogy Németország 15 százalékra csökkenti a társasági adó kulcsát, az biztos, hogy ezzel jelentősen csökken a magyar és a német adóterhek közötti eddigi különbség – véli a KPMG szakértője. A hazai német kamara úgy látja, a döntés csak a tőkekivitel lassítását, nem a már külföldre telepedett cégek hazacsábítását szolgálja.

Jövő januártól nagymértékben csökken a német társasági adó; a döntéssel szűkül a magyar és német cégek adóterhelése közötti különbség, s ez így is marad hosszabb ideig, mivel idehaza lekerült a napirendről az iparűzési adó megszüntetése.

Nem csábítanak

A mostani német adóreformnak nem az a célja, hogy a német cégeket hazacsábítsa az anyaországba - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara osztályvezetője annak apropóján, hogy a német törvényhozás alsóháza megszavazta a társasági adó csökkentését, így a társasági nyereségadó mértéke 15 százalékra, a cégek adóterhe pedig 39 százalékról 30 százalékra mérséklődik.

A cél a német tőkekivitel lassítása, így a hazai gazdaság serkentése. A kamara felmérése szerint a Magyarországon megtelepedett német cégek elsősorban logisztikai szempontok és a magasan kvalifikált munkaerő miatt választják az országot befektetési célpontul, az adókérdés a hatodik-hetedik a rangsorban, vagyis nem elsőrendű kérdés. A tíz százalékpontos társasági adócsökkentés - ami nettó értelemben ennél kisebb hatású a jóváírások csökkentése miatt - a németországi cégek helyzetén szeretne javítani azzal, hogy versenyképessé, átláthatóbbá teszi a német adórendszert, s nem cél a cégek visszacsábítása - tette hozzá a kamara osztályvezetője.

Kiszámíthatatlan hatások

Nem ilyen optimista a várható következmények megítélésében Pethő Balázs, a KPMG tanácsadó cég adóosztályának menedzsere. A beruházási döntések meghozatalakor az adó mértéke, az adózási környezet nem a leglényegesebb szempont, ennek ellenére a döntéssel Németország beszállt abba az adóversenybe, amelyet a 2004-ben csatlakozott új uniós tagállamok kezdeményeztek. A Bundestag döntése egy újabb felvonása ennek a versenynek - fogalmazott az adószakértő. A várható következményeket bonyolítja, hogy az iparűzési adóval is számolva csökkent a német és magyar adóterhelés közötti különbség. Ráadásul amíg nem látjuk, hogy a magyar kormány merre és mikor mozdul a helyi iparűzési adó megszüntetésének kérdésében - amit eredetileg 2008 januárjára terveztek -, a német döntés hatása a magyarországi befektetésekre megjósolhatatlan - mondta Pethő Balázs.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Equipo Plantel
Milyen a diktatúra

4246 Ft

Edward Shawcross
Mexikó utolsó császára

4675 Ft