Csődeljárás Neszmély ellen

Megjelent a Cégközlönyben a Komárom-Esztergom megyei bíróság határozata, amely elrendelte a neszmélyi önkormányzat által maga ellen kezdeményezett csődeljárás megindítását. Az ügy előzménye egy 35 millió forintos banki inkasszó volt: az önkormányzat korábbi vezetője készfizető kezességet vállalt, amelyre feltehetőleg nem volt joga, ugyanis nyilatkozata szerint ilyen értelmű határozatot nem hozott a képviselő-testület. Az ügyben rendőrségi eljárás folyik, ám ettől függetlenül a képviselő-testület még júniusban kezdeményezte az adósságrendezési eljárás megindítását a megyei bíróságon. Az önkormányzatnak 90 napon túli tartozásai is vannak, és az adósságrendezésről szóló törvény értelmében ilyenkor kötelező megindítani az eljárást. A képviselő-testület arról tájékoztatta a település lakóit, hogy a község 60, illetve 90 napon túli tartozásai 27,5 millió forintra rúgnak, miközben további nyolcmillió forintnyi tartozása is van.

Az önkormányzati csődeljárásra 1996 óta van lehetőség, akkor alkotta meg az országgyűlés a települések adósságrendezéséről szóló törvényt. Az elmúlt 12 esztendőben csaknem harminc önkormányzat ellen indítottak csődeljárást, pontosabban túlnyomó többségben az érintett testületek kérték az adósságrendezés lefolytatását maguk ellen. A fizetésképtelenségi eljárások nem a legkisebb falvakat érintik, ott a tapasztalatok szerint olyan minimális forrásból gazdálkodnak a képviselők, hogy nem engedhetik meg a komoly beruházások luxusát, ami a legtöbb esetben a fizetésképtelenség oka. Az eljárások inkább az egy-kétezres lélekszámú falvakat érintették az elmúlt években. A kilencvenes években több önkormányzat kezdett infrastruktúra-fejlesztésekbe, ez elsősorban a gázhálózat kiépítését jelentette. A meggondolatlan hitelfelvételek okozták a legtöbb esetben a fizetésképtelenséget, ugyanis a települések egy része túlvállalta magát, és a beruházáshoz felvett hitelek törlesztése meghaladta a bevételeket.

Az adósságrendezési eljárások általában a települési vagyontárgyak értékesítésével oldódtak meg, elsősorban helyi kis cégeket és földtulajdont adtak el. Nem minden esetben fedezte a vagyon a követeléseket, ilyenkor a veszteséget a cégek, de inkább az állami szervek viselték, például az adóhivatal "nyelte le".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!