Évekig nem leszünk teljes jogú EU-tagok

A kelet-európai munkaerő kizárását meghosszabbító berlini döntést élesen támadták a munkaadói szervezetek. Ludwig Georg Braun, a német ipari és kereskedelmi kamara (DIHK) elnöke szerint Németország ezzel eljátssza a kelet-közép-európai piacokon jelentkező lehetőségeket.

Pozitív példák

Többen is utaltak arra, hogy Nagy-Britanniát, Ír- és Svédországot korántsem özönlötték el az új tagországok polgárai, holott ők a bővítés pillanatától szabad munkavállalást biztosítottak. Ráadásul a legtöbb kelet-közép-európai vendégmunkást fogadott Nagy-Britannia tapasztalatai azt mutatják, hogy a jól képzett, fiatal vendégmunkások nagyon kedvező hatást gyakorolnak, jelentősen növelik például az adó- és járulékbevételeket.

Németországban ma engedélyek vagy kétoldalú megállapodások alapján vállalhatnak munkát az új EU-tagállamok polgárai. A tíz új országból százezren tb-fizetésre kötelezett munkahelyeken, továbbá 300 ezren főként a vendéglátás és a mezőgazdaság területén szezonális munkavállalóként, míg 23 ezren vállalkozási szerződés (Werkvertrag) alapján dolgoznak Németországban.

Magyarországról 11 300 munkavállaló dolgozik tb-fizetésre kötelezett munkahelyen, háromezren szezonális munkát látnak el, míg a vállalkozási szerződéssel dolgozók száma kétezer. Ez utóbbi kategóriában a magyarok nem töltik ki a számukra meghatározott keretet – emelte ki egy tegnapi sajtóreggelin a német nagykövetség gazdasági tanácsosa. Uwe Heye elmondta: az új tagállamok polgárai közül a lengyelek után a magyarok dolgoznak a legnagyobb számban Németországban. Más tagországokban kisebb a magyarok aktivitása, viszont a lengyelek mindenütt messze lekörözik a többi új tagországot.

Nyitás

A munkaerő-piaci korlátozások a ma kezdődő EU-csúcson is szóba kerülnek, és a magyar kormány arra törekszik, hogy minél több tagországnál minél nagyobb nyitást érjen el. Azt azonban nem szeretnénk, ha néhány olyan szakmát „mazsoláznának ki” a régi tagországok (például az orvosokat), ahol a szakemberek tömeges kiáramlása idehaza gondokat okozna – emelte ki kedden egy szakmai fórumon Simonyi Ágnes, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

Előrelépésnek azt tekintenénk, ha legalább egyes nagyobb ágazatokban, például a vendéglátásban szabaddá válna a munkavállalás – tette hozzá. Ebben a kérdésben egyelőre nehéz tisztán látni, hiszen a szektoronként fokozatos nyitást tervező tagállamok mindeddig nem ismertették részletes elképzeléseiket. Legalább négy ország ilyen megoldást fontolgat; teljes liberalizációt mindössze Spanyolország, Portugália és Finnország ígér.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!