Koronavírus adatok

2022. jan. 25.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Pál
-9 °C
2 °C

Nem ismerik a földtani viszonyokat a sztrádaépítők

2008.07.28. 11:37
Úgy épülnek sztrádák, gyárak, alagutak Magyarországon, hogy a helyi geológiai adottságokra nem kíváncsiak a tulajdonosok, építtetők. Háborog a földtani intézet vezetője és az építőmérnök, miközben az autópályaépítéseknél elképesztő mértékű pazarlás is folyik.

Tovább gyűrűzik az M6-os autópálya beomlott alagútjának az ügye.

Mint ismert, az épülő M6-os autópálya egyik alagútja Bátaszék térségében csütörtök hajnalban omlott be. A rendőrség akkor azt közölte, hogy a beomlás az esőzések következtében meglazult talaj miatt történt. Az alagút déli portáljától számítva 520-570 méterre mind a keleti, mind a nyugati járat mintegy 100-100 méter hosszan omlott be. A járatok fölött csaknem 100 méter hosszú, 40 méter széles és 10-15 méter mély kráter keletkezett.

Rakita András, a koncessziós feladatokat is ellátó Mecsek Construction Group cég főmérnöke csütörtökön azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a munkálatokat mind a négy alagútban leállították, az ügyben vizsgálat kezdődik. Kapás Szabolcs, az M6-M60 sajtóiroda munkatársa az azt mondta, megkezdődtek a vizsgálatok, de a fejleményekről még nem tudnak beszámolni. Kérdésre válaszolva annyit azért megemlített: lehet, hogy technológiaváltásra kerül sor.

Nem kérik ki a földtani intézet véleményét

A részben beomlott bátaszéki alagút építésénél a terület geológiai viszonyairól senki sem kérdezte meg a kifejezetten az állami földtani kutatások végzésére alapított Magyar Állami Földtani Intézetet - írta az MTI-hez eljuttatott közleményében Kordos László, az intézet igazgatója. Hozzátette, hogy a hazai nagyberuházásoknál rendszeresen mellőzik a megvalósíthatóságot alapvetően meghatározó helyi geológiai adottságok megismerését. Autópályák, alagutak, gyárak, zöldberuházások épülnek anélkül, hogy a tulajdonosok tisztában lennék az őket veszélyeztető és az általuk okozott földtani veszélyekkel. E gyakorlatnak egyik, valós katasztrófához vezető eredménye a bátaszéki alagútomlás - összegezte.

A geológiai viszonyok figyelmen kívül hagyásának hangsúlyozására rímel egy építészmérnök-tervező minap ismertetett véleménye is, aki a gazdasági minisztériumból korábban éppen azért távozott, mert - részben a térség talajösszetétele miatt - nem értett egyet az alagutak építésének tervével. Az alagutak építési koncepcióját újra kell gondolni: bár most csak az úgynevezett ideiglenes biztosítás omlott össze, a történtek egyértelműen megkérdőjelezi a tervezést és a technológiát is - jelentette ki Pósta Zoltán. "Nem tudom, miért omlott össze az alagút. De ismerem a talajösszetételt, s azt mondtam, és mondom ma is, hogy a szóban forgó hét kilométeres szakaszt más nyomvonalon, ötszáz méterrel lejjebb kell megépíteni alagutas megoldás nélkül, azaz bevágással és völgyhidakkal" - hangsúlyozta Pósta Zoltán. A szakértő véleménye szerint a jelenlegi technológiával nem szabad folytatni az építkezést.

A minap laptársunk, a Portfolio.hu közölt egy nagy por felvertt, helyszíni körkép alapján készített cikket arról, hogy elképesztő mértékű pazarlás folyik az M6-os autópálya Szekszárd-Bóly szakaszának építésénél. A kialakult feketepiacon 9-10 ezer forintért vásárolhatjuk a beton köbméterét, több száz liter gázolajhoz juthatunk 220 forintos egységáron, de többek szerint az építkezésről igazából mindent be lehet szerezni, ami mozdítható.

Töredék pénzből megoldható lenne

A földtani intézet vezetőjének véleménye szerint a másik hatalmas veszteség az épülő nagyberuházásokkal feltárt földtani képződmények kötelező vizsgálatának hiánya. Az esetenként milliárdos nagyságrendű beruházások ezreléknyi összegéből az állam továbbhasznosítható földtani ismeretei biztosítottak lennének, de mindezek hiányában erre esély sincs.



  • Vennék
  • Hírek