Valér
4 °C
8 °C

Januártól megszűnhet a korkedvezményes nyugdíj

2006.11.09. 08:06
Az év végén lejár az 1997-ben tíz évre kötött megállapodás a korkedvezményes nyugdíjakról. Az idő előtt nyugállományba vonulók az államnak évi 25 milliárd forintjába kerülnek, a pénz egy részét 2008-tól áthárítanák a munkaadókra. Ha nem sikerül idén megállapodni, januártól megszűnik a korkedvezményes nyugdíjazás.

Hamarosan többletjárulék-fizetési kötelezettség terheli a munkaadókat, ha dolgozóik számára biztosítani akarják a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét. Jelenleg 800 olyan munkakör van, amely korkedvezményre jogosít (például sugárzó, radioaktív anyagokkal dolgozók); a MÁV dolgozóin és a fegyveres testületek hivatásosain kívül évente 2800-2900 munkavállaló vonul idő előtt nyugdíjba.

Tavaly összesen 14 ezer ember kapott ilyen típusú ellátást. Ez éves szinten 15 milliárd forintos nyugdíj-többletkiadást jelentett a költségvetésnek, míg a kieső nyugdíjjárulékból eredő bevételi hiány majdnem tízmilliárd volt.

Emelt járulék 2008-tól

A Világgazdaság úgy tudja, a kormány tervei szerint bár marad a korkedvezmény intézménye, az érintett munkavállalók miatt emelt járulékot kell majd fizetniük a cégeknek. A többlet-járulékfizetéshez öt évig támogatást nyújt majd a költségvetés. 2007-ben mindez még nem ró többletterhet a cégekre, 2008-ban 25, 2009-ben 50, 2010-ben 75 százalékát, 2011-ben pedig már a teljes járulékot az érintett vállalkozás fizeti. A kormány az így befolyt pénzekből komoly bevételt vár, az első évben például már 4-5 milliárd forintot.

A munkaadó akkor mentesülhet a többletjárulék megfizetése alól, ha az egészségre ártalmas, károsító tényezőket megszünteti a munkahelyeken. (Bár kérdéses, hogy ezt egy radioaktív anyagokkal foglalkozó állásnál hogyan lehetne megtenni.) Ebben az esetben nemcsak a magasabb befizetés nem lesz indokolt, hanem a korábbi nyugdíjazás sem. Az ártalmak minősítését és a munkahelyek ellenőrzését várhatóan a foglalkozás-egészségügyön keresztül végzik majd.

Úgy tudni, a kormány számol a társadalmi ellenállással. Furcsa lesz ugyanis, hogy az egyik munkaadó fizeti a jogosult után a többletjárulékot, vagyis itt él a korkedvezmény lehetősége, ám ha az érintett munkahelyet vált, s az új cég mentességet élvez a járulékfizetés alól, akkor elvész a kedvezmény.

A szakmai nyugdíjrendszereket is felülvizsgálják

A Világgazdaság értesülése szerint a többi speciális szakmai nyugdíjrendszert is felülvizsgálja a kormány. A nehéz fizikai munkát végzők korkedvezménye például maximálisan 7 év, vagyis egy férfinak 35 évet kell egészségre ártalmas munkakörben töltenie. Januártól ehhez is, a korkedvezményhez is kapcsolódik a többlet-járulékfizetés, ám ezt nem egy évig vállalja át a költségvetés a munkaadóktól, hanem 2010-ig.

A társadalombiztosítás általános szabályai szerint egyébként a korhatár előtti nyugdíjazáshoz 2009-ig 33, ezt követően 37 év szolgálati idő szükséges. Most még a nők 57 éves kortól, 2009-től 59, majd 2012-től 60 évesen, a férfiak szintén 60 évesen kérhetik a nyugdíjazásukat. Lényeges információ, hogy a korai nyugdíjazás 2009-től mindenki számára csökkentett nyugdíjat jelent.

Fontos, hogy az egyes foglalkozásokhoz (fegyveres szervek tagjai, bányász, egyes művészi tevékenységek) kapcsolódóan vannak olyan szakmai nyugdíjak is, ahol 25 év szolgálati idő is elegendő lesz a nyugdíjhoz. Ez már akár 45 éves életkor előtt is lehetővé teszi a nyugdíjazást. Ennek a feltételrendszere szintén szigorodik, a szükséges változásokat az érintett tárcáknak jövő június végére kell kidolgozniuk.

Hamar új szabály kell

A korkedvezményes nyugdíjazásról egyébként még 1997-ben állapodtak meg az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai, azóta ugyan módosították, s a mostani verzió jövő január elsejéig van érvényben. Ha a parlament addig nem fogadná el a mostani tervezetet, jövő évtől automatikusan megszűnik a korkedvezményre jogosító rendszer.