A tanulmány szerzői, Augusztinovics Mária és Köllő János az ötvenes éveikben járó, nyugdíj előtt álló dolgozók aktív életpályáját vizsgálta, valamint azt, hogy ez alapján milyen nyugdíjra számíthatnak, egyáltalán hányan tudják teljesíteni a járadékra jogosító feltételeket, olvasható a lapban. Az eredmény annak ellenére mellbevágó, hogy a szerzők az írják, optimista forgatókönyvvel számoltak, ugyanis a következő évekre javuló foglalkoztatottságot, a munkavállalók képzettségi szintjének emelkedését, a rokkantnyugdíjasok számának csökkenését feltételezték.
Ennek ellenére azt várják, hogy az 1945 és 1959 között született, jelenleg is élő 2,1 millió emberből 250-500 ezren nem szereznek jogot nyugdíjra 2020-ig, ha marad a feltétele a minimálisan megszabott húsz évnyi szolgálati idő. Igaz, negyedük már most megnyugodhat, ennyien már jelenleg is nyugdíjban vannak. A többiek mintegy tíz százaléka azonban az utóbbi öt évben egyáltalán nem fizetett járadékot, további 23 százalék várhatóan nem szerzi meg a húszéves szolgálati időt.
Azok sem örülhetnek azonban felhőtlenül, akik jogosultak lesznek a nyugdíjra, de csak 2013 után. A nyugdíjszámítási rendszer akkorra várható változása miatt ugyanis az induló nyugdíjak összege jóval alacsonyabb lesz, mint most. Akkortól ugyanis nemcsak az utolsó öt év, hanem 1988-ig visszamenően minden munkában töltött év keresetét figyelembe veszik a nyugdíj kiszámításánál.
Ez azt jelenti, hogy 2013 után 250-300 ezer ember nyugdíjának mértéke nem éri majd el az átlagkereset 40 százalékát. A helyzetet tovább rontja, hogy a jelenlegi tapasztalatok szerint egy induló nyugdíj értéke – a hazánkban használt svájci indexálás miatt – húsz év alatt a kétharmadára csökken. Márpedig a 40 százalékos induló nyugdíjszint már eleve a szegénységi küszöbnek számít.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
