Ágnes
-5 °C
2 °C

Budapesten jó nyugdíjasnak lenni

2008.08.03. 09:57
Budapesten többe kerülnek a szolgáltatások és drágább a víz-, a csatorna- és a távhődíj, ám a fővárosi nyugdíjasok mégis több árut, szolgáltatást tudnak megvenni havi járandóságukból, mint a vidéki társaik. Egy budapesti nyugdíjas átlagosan 23-32 ezer forinttal több pénzt kasszíroz havonta, mint egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vagy Békés megyei nyugdíjas. A járandóságok közötti eltérésnek több oka van, a budapestiek például többet dolgoztak.

Óriási különbségek vannak a nyugdíjak között aszerint, hogy a jogosult hol, melyik megyében, régióban él - derül ki a KSH nemrég közzétett körképéből (pdf-formátum). (A nyugdíjas társadalom más szempontok szerinti rétegződéséről nemrég írtunk.) Ha a lehető legbővebb kategóriát nézzük, amelybe a nyugdíjakon kívül a nyugdíjszerű ellátások és a járadékok is tartoznak, vagyis a normál öregségi vagy rokkantnyugdíjon kívül például az özvegyi nyugdíjakat vagy az árvaellátásban részesülőket megillető juttatást is felölelő járandóságokat tekintjük, akkor a fővárosban lakó ellátottak másfélszer annyit kapnak, mint a sor végén kullogó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek. Budapesten az átlagos nyugellátás havi 92 424 forint, eközben a lista végén található szabolcsiak havonta átlagosan 32 ezer forinttal kevesebbet, 60 ezer forintot kapnak.

Egyébként messze a legmagasabb járandóság illeti meg a fővárosiakat, a képzeletbeli dobogó második fokára a Komárom-Esztergom megyeiek kerültek fel, ám ők is havi 14 ezer forinttal maradnak el a budapesti nyugellátásban részesülők járandóságától, valamivel több mint 78 ezer forintot kapnak az államtól.

(Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a fővárosban és megyénként hogyan alakult a teljes ellátások havi átlaga 2008. januárjában és hogy ez milyen mintát rajzol az ország térképére.

Képaláírás

Ha a régiókat nézzük, nem meglepő módon a fővárosi dominancia a közép-magyarországi régiót repíti az első helyre: ott közel 87 ezer forinthoz jutnak a jogosultak. Négy régióban 70-77 ezer forint közötti az átlagos járandóság, a harmadik csoportot pedig az alföldi két régió, Észak- és Dél-Alföld alkotja 64-66 ezer forintos átlagos juttatással.

Az igazi nyugdíjasok

Ha nem a teljes ellátástípust nézzük, hanem csak a nyugdíjasok messze legnagyobb csoportját tekintjük, vagyis a korbetöltött és korhatár alatti öregségi nyugdíjasokat, valamint a korbetöltött rokkantnyugdíjasokat vesszük górcső alá, szintén jelentős különbségekre bukkanhatunk. Amíg Budapesten az átlagos nyugdíj alig marad el a havi 100 ezer forinttól, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Békés megyében alig valamivel több 77 ezer forintnál. A fővárosiak tehát közel 30 százalékkal, forintban kifejezve 23 ezer forinttal több járandóságot kapnak, mint a két említett megye lakói.

Rokkantak vs. öregek: a fővárosiak többet dolgoztak

Több oka is van annak, hogy ennyire magasan vezeti a mezőnyt a főváros, illetve hogy az egyes megyék között nem elhanyagolható differencia van. Egyrészt az egyes megyék közötti eltérés összefüggésben van azzal, hogy a nyugellátásban részesülők összetétele különbözik megyénként. A fővárosban és a Nyugat-Dunántúl megyéiben átlag feletti az öregségi nyugdíjasok aránya, és ugyanez érvénes a rokkantsági nyugdíjasokra és a megváltozott munkaképességűekre. Ezzel szemben az öregségi nyugdíjasok részaránya az Észak-Alföldön messze a legalacsonyabb: miközben a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők között az országban közel 60 százalékot tesznek ki az öregségi nyugdíjasok, addig az Észak-Alföldön csak 42 százalékot, azon belül pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem éri el az ellátottak egyharmadát sem az öregségi nyugdíjasok részaránya. Utóbbi megye a korhatár alatti, az öregségi ellátásnál jóval kevesebb járandóságra jogosult rokkantnyugdíjasok listáján az első helyen szerepel.

Mindez pepitában: a fővárosban arányaiban sokkal többen vannak, akik legalább 40 évet dolgoztak, míg az Alföld ilyen értelemben az országos átlag alatt van. Ennek másik vetülete: Budapesten jóval magasabb az idősebb korban levők részaránya a nyugdíjasok között, mint a Tiszántúlon.

Mennyi az átlag?

A teljes ellátásoknál az országos átlag havi 74 100 forint volt idén januárban. Ha csak az öregségi és öregségi jellegű járandóságokat nézzük, ott átlagosan közel 86 ezer forintot kaptak az érintettek.

Ez a három jelenség pedig összefüggésben van a térségek eltérő munkaerőpiaci helyzetével, vagyis azzal, hogy amíg a fővárosban ahogyan ma is, úgy korábban is alacsonyabb volt a munkanélküliségi ráta, addig az ország keleti felén az állástalanok aránya jóval magasabb volt (és most is az az országos átlagnál). Ettől nyilvánvalóan nem független az, hogy a rendszerváltás után az ipar főként a vidéki városokban épült le, a tömeges munkanélküliség helyett pedig az állam inkább biztosította a rokkant- és előrehozott nyugdíjazás útját az érintetteknek.

A területi különbségek mögött álló további ok az ott élők egészségi állapotában is keresendő.

Végül, a mai nyugdíjban megfigyelhető differenciák visszavezethető még természetesen a nyugdíj alapjául szolgáló bérekre is. A fővárosban az átlagkeresetek a ahogy ma, úgy régen is meghaladták az országban máshol tapasztalható bérátlagot.

Jóval többet kap annál, mint amennyivel többet kell költenie

Fel lehetne vetni azt a sztereotípiát, hogy jó, jó, a fővárosban többet kapnak a nyugdíjasok, mint az országban bárhol máshol, ám drágább is az élet Budapesten, ezért aztán lényegében nem élnek jobban a fővárosi nyugdíjasok, mint a többiek.

Az valóban igaz, hogy a fővárosban az árszint magasabb, mint az országos átlag, éspedig alapvetően két tényező miatt. Egyrészt a szolgáltatások áraiban van egy érzékelhető különbség, vagyis ahol az emberi munka nagyobb szerepet kap az árképzés során, a budapesti árak meghaladják az ország más pontján tapasztalható árakat. Másrészt pedig az önkormányzatok által meghatározott közműdíjaknál, a víz-, csatorna- és távhődíjaknál figyelhető meg az, hogy a Budapesten élőknek jobban a zsebébe kell nyúlniuk.

Mindezeket figyelembe véve is néhány százalékkal haladhatja csak meg a szolgáltatások teljes körében a budapesti árszínvonal a máshol érvényeset, szakértők szerint a különbség legfeljebb tíz százalékos lehet. Ez pedig azt jelenti, mivel a nyugdíjak esetében a fent említettek alapján 30-50 százalékos eltérés van a fővárosiak javára, mondhatjuk azt, hogy hiába kell egy budapesti nyugdíjasnak többet költenie ugyanazért egy hónapban, mint mondjuk egy Somogy vagy Békés megyeinek, ám a járandósága jóval több a somogyi vagy békési nyugdíjasénál, az árszínvonalbeli hátrányt bőven kompenzálja, így jobban él.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!