Felszabaduló nyugdíjpénzek

2005.01.11. 16:45
Az idén 180 ezer önkéntes nyugdíjpénztári tag előtt nyílik meg a lehetőség, hogy a számláján eddig felhalmozott összeget kivegye. Várakozások szerint a mintegy 30-40 milliárd forintos vagyontömeg jelentős részéhez azonban nem nyúlnak, részben annak köszönhetően, hogy a kivétek után jelentős adófizetési kötelezettség keletkezik.
A személyi jövedelemadó összevont alapjába számít bele az a tőkeösszeg, amit az önkéntes nyugdíjbiztosító pénztáraknál a tagok eddig tőkeként - akár saját, akár munkáltatói befizetés révén - eddig felhalmoztak. Bár a szabályok e tekintetben a kezdetektől, azaz 1994 óta változatlanok, sokakat mégis most érhet meglepetésként, hogy az eddig évente a számlakivonatokon megismert, gyarapodó összeg nem teljes egészében az övék.

Az idén jár le ugyanis első ízben nagyobb tömeg, összesen mintegy 180 ezer ember tízéves kötelező felhalmozási időszaka. Az 1994-ben indult önkéntes pénztárak első tagjai közül tavaly a harmadik negyedévben tízezer ember előtt nyílt meg a lehetőség, a kivétek aránya akkor minimális volt, a 18 pénztártól összesen 35 millió forintot vettek ki, ami elenyésző összeget jelent - mondta az Indexnek Binder István, a Pénzügyi Felügyeletek Állami Felügyeletének szóvivője. A PSZÁF részben ebből kiindulva sem számít arra, hogy a 180 ezer érintett közül sokan lépnének. Ez a tömeg egyébként összesen már 30-40 milliárd forintot jelent a pénztárak az ősszel 483,5 milliárd forintra rúgó vagyonában.

Aki kivesz, fizet

A kivétek után a tagoknak személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kötelezettség csak a felhalmozott tőkét terheli, a hozamból származó jövedelmeket nem. A tagok jellemző jövedelmét, illetve a számlák nagyságát fizetve a kivétek esetek többségében a legmagasabb, 38 százalékos adókulcs alá tartoznának, de ezen felül 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni az érintetteknek. Mindez nem vonatkozik azokra, akik időközben elérték a nyugdíjjogosultságot, részükre a kifizetések már korábban is adómentesen történtek.

Számokba fojtva
A PSZÁF legfrisebb, a tavalyi harmadij negyedéves adatai szerint 2004-ben 56,2 milliárd milliárd forint bevétel folyt be az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra, szemben a 2003-as hasonló időszak 50,5 milliárdjával. A tagi illetve munkáltatói befizetések megoszlása mindkét évben 1/3-2/3 arányban alakult, a munkáltatói befizetések javára. Tavaly szeptemberben a pénztáraknak 1,24 millió tagja volt, az elmúlt években a létszám évente 30 ezer fővel nőtt.

Új kedvezmények

Ez aligha ösztönöz az eddigi megtakarítások felszámolására, ugyanakkor a parlament - részben éppen a pénztárak kezdeményezésére - további kedvezményt biztosított a tagsági viszonyt fenntartóknak: a jelenleg adóköteles kivét 10 százaléka minden évben adómentessé válik, azaz két év múlva már csak a 80 százalék után kell adót fizetni, mostantól számított újabb tíz év elteltével pedig a teljes összeg adómentessé válik.

Emellett szintén új lehetőség az úgynevezett tagi lekötés: ez azt jelenti, hogy a tag a számláján levő összeg ötven százalékát felajánlhatja hitelbiztosítékként. Az összeget a pénztár zárolja, és és ha a tag nem fizeti a részleteket, helyette fizet a banknak. A bankoknál most folyik az új konstrukciós hitelek kialakítása.

Ajándék is lehet az összeg

Az ING-nél a tagok mintegy felének a munkáltatói befizetésekből származik a számláján levő összeg, vélhetően hasonló az arány a többi üzleti alapon szervezett önkéntes nyugdíjpénztárnál is - mondta az Indexnek Borza Gábor, az ING önkéntes nyugdíjpénztárának ügyvezetője, hozzátéve, hogy a nagy vállalati pénztáraknál nyilván más a kép. A munkáltatói befizetéseket felhalmozók esetében kisebb szerepet játszhat az adózási kötelezettség, hiszen a kapott összeget mindenképpen kvázi ajándékként kezelhetik.

Igaz, hogy az adójogi szabályozás lehetetne cizelláltabb a megtakarításokkal kapcsolatban - ismerte el az Index felvetésére Borza Gábor. A jelenlegi rendszer ugyanis például nincs tekintettel arra, hogy az eddigi megtakarítások után a magánbefizetők közül ki és mekkora adókedvezménnyel élt. Ugyancsak nem tesz különbséget a rendszer a munkáltatói és a magánbefizetések között.