További Magyar cikkek
Ezek egyike a nyugdíjrendszerek átjárhatósága. Az EU 15 tagállama 15-féle társadalombiztosítási rendszert alkalmaz jelenleg, amelyek, ha sok szempontból azonos elvre épülnek is, számtalan ponton eltérnek egymástól. A nyugdíjrendszerek különbözősége miatt az unióban egységes szabályozás sem alakult ki, léteznek viszont irányelvek, amelyek az EU állampolgárainak alapvető jogait rögzítik.
Ilyen alapelv, hogy senkinek sem kell egyszerre több helyen járulékot fizetnie. Valamely országban ugyanakkor biztosítottnak kell lennie. További főszabály, hogy a nyugdíjra való jogosultság nem veszhet el, akkor sem, ha elköltözik valaki abból az országból, ahol a tb-járulékot korábban fizette. Nyugdíját ebben az esetben bármely más uniós tagországban felveheti.
A közösségen belül gyakorlatilag megoldott az állami nyugdíjrendszerek átjárhatósága. A járulékot az általános szabály szerint mindenki abban az országban köteles fizetni, ahol munkát vállal. Ez alól a szabály alól csak az vonhatja ki magát, aki 12 hónapnál rövidebb ideig vállal munkát külföldön, vagy a határ túloldalára jár át pénzt keresni, de hetente legalább egyszer hazalátogat.
Aki életében több uniós országban is dolgozik, minden egyes országból nyugdíjat kap majd, ahol járulékot fizetett. A nyugdíj folyósítását minden ország akkor kezdi, amikor biztosítottja eléri az ott érvényes nyugdíjkorhatárt.
A hazai magánnyugdíjpénztárak tagjainak a csatlakozás után sem kell komolyabb változásokra felkészülniük. Magyarországon továbbra is kötelező lesz magánpénztárat választania mindenkinek, aki itt vállal először munkát, akár magyar, akár külföldi állampolgár. Ez egyben azt is jelenti, hogy azok számára, akiknek az első munkahelyük más tagországban van, a tagság nem lesz kötelező.
A pénztárak a nyugdíjat éppúgy utalhatják külföldre, mint a társadalombiztosítók. Attól tehát senkinek nem kell tartania, hogy befizetései elvesznek. A problémát inkább a magánnyugdíjpénztárak közötti átjárhatóság jelenti. Jelenleg többnyire megoldhatatlan, ha valaki más tagországba költözve egyszerűen át szeretne lépni az ott működő valamely pénztárba, még akkor is, ha a két pénzár ugyanazon bank, vagy biztosítótársaság leányvállalata.
Valamivel egyszerűbb az önkéntes pénztárak helyzete a közösségen belül: a csatlakozás után mindenki szabadon eldöntheti, melyik önkéntes pénztárban takarékoskodik, működjön az bárhol az unión belül. Vagyis szabadon lehet választani akár a külföldön működő önkéntes pénztárak közül is. Ha azok valóban nyugdíjpénztárak, a befizetésekre járó kedvezmény itthon éppúgy jár, mint ha a járulékot a munkavállaló a hazai önkéntes pénztárak valamelyikének utalná.
Magyarország EU-csatlakozása azonban nem feltétlenül jelenti majd a nyugdíjak ugrásszerű emelkedését. Az ENSZ előrejelzése szerint a világ lakossága 2000 és 2050 között 6 milliárdról 8,9 milliárdra nő majd - ám ugyanezen időszakban a jövendő EU 27 tagországában a lakosság 6 százalékkal, 482 millióról 454 millióra csökken.
A csökkenő lakosságszám mellett folyamatosan nő a várható élettartam. Európában jelenleg 100 munkaképes korú lakosra 35 nyugdíjas jut - 2050-ben viszont, ha a jelenlegi demográfiai folyamatok folytatódnak, minden 100 munkásra 75 nyugdíjas jut majd, sőt Olaszországban és Spanyolországban egy az egyhez lesz az arány. Mivel az adott idős generáció nyugdíját mindig az éppen dolgozók fizetik, ez nem sok jót jósol a jövőbeli nyugdíjak nagyságára.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
