Jönnek a külföldi nyugdíjasok

A várakozásoknak megfelelően Magyarország uniós csatlakozása felkeltette az idetelepülni szándékozó idősebbek figyelmét. Tavaly több mint 1100-zal bővült a számuk: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár múlt év végi adatai szerint csaknem 13 ezer nyugdíjaskorú - tajkártyával rendelkező - külföldi él nálunk. Az adatok szerint a jobb módú államokból érdeklődnek: az OEP statisztikái szerint összesen ezerötszáz uniós nyugdíjas él Magyarországon, közülük a legtöbben Németországból, Nagy-Britanniából, Ausztriából és Hollandiából érkeztek. Érthető a nagyobb figyelem, hiszen a nyugat-európai nyugdíjasok jóval olcsóbb megélhetést találnak itt, mint a saját országukban, vagyis ugyanakkora összegből messze magasabb életszínvonalat teremthetnek maguknak.

A nem uniós országok listáját Románia vezeti: innen tavaly 750 nyugdíjas települt át, számuk ma meghaladja az 5800-at. Az ukrán állampolgárok közül több mint kétezren kapják Magyarországon az öregkori ellátásukat. Az egyes feltételezésekkel szemben nem ugrott meg a számuk a csatlakozásunk után: tavaly alig több mint hatvanan települtek át.

Mindegy hol él

Az uniós államok között az arányosság alapelve érvényesül: mindenkinek az az ország utalja a járandóságát (bárhol lakjon is), ahol a járulékfizetést teljesítette. Ha valaki több országban szerzett jogosultságot, akkor az egyes országokban elért szolgálati idők arányában élvezheti az ellátást. Románia és a volt szovjet utódállamok esetében viszont a területi elv a meghatározó, vagyis mindig az az ország állapítja meg a saját szabályai szerint a nyugdíjat, ahol az illetőnek állandó lakhelye van. Ez akkor is így van, ha valaki már nyugdíjasként települ át a másik országba, tehát ott egy napot sem dolgozott. Információink szerint az ennek a körnek kifizetett ellátás évente mintegy tízmilliárd forinttal érinti a költségvetést.

Ez is az oka annak, hogy az uniós csatlakozás óta folyamatosan zajlanak a tárgyalások az érintett országokkal a számunkra kedvezőtlen - és az uniós elveknek ellentmondó - szociálpolitikai megállapodások megváltoztatására. Mint a Világggazdaság megtudta, Bulgáriával, Romániával, a volt Jugoszlávia utódállamai közül Horvátországgal, Szerbia és Montenegróval, a volt szovjet utódállamok közül pedig Ukrajnával különböző stádiumban vannak az egyeztetések. Mivel nincs kitűzött határidő, egyelőre nem tudni, hogy a megújított szerződések mikor léphetnek hatályba.

Házat vesznek

Az idetelepülő külföldi nyugdíjasok közül sokan látnak fantáziát az ingatlanbefektetésekben. Főként a fürdővárosok kedveltek ebben a körben, különösen a Tisza-tó: Kiskörén, Abádszalókon például az elmúlt hónapokban több ingatlan tulajdonjogát szerezték meg németek, illetve hollandok - közölte a Világgazdaság érdeklődésére Juhász István ingatlanforgalmi szakértő. A külföldi nyugdíjasok elsősorban a régi, de nem túl rossz állapotban lévő felújítandó parasztházakat keresik, és általában 10-15 millió forintot szánnak az ügyletre.

Vas megyében az idei év első felében összesen negyven ingatlanvásárlási kérelem érkezett be a külföldi állampolgároktól. Az igénylők több mint fele az idősebb korosztályhoz tartozik - tudta meg a Világgazdaság a Vas Megyei Közigazgatási Hivataltól. A vásárolni szándékozók fele osztrák, 25 százaléka pedig német volt. Az igénylők között megtalálhatók továbbá amerikaiak, svájciak, hollandok, britek, illetve románok. A megyében az elmúlt évben összesen 196 kérelmet nyújtottak be, és az idén is hasonló érdeklődés várható.

Igen élénk a külföldiek ingatlanbefektetési kedve Győr-Moson-Sopron megyében: az első hat hónapban összesen 123 ingatlanvásárlási kérelmet nyújtottak be. Ebből 72 lakás, a többi pedig építési telek megvételére irányult. A megyei közigazgatási hivatal információi szerint a vásárlók döntő többsége itt is osztrák nyugdíjas, akik hoszszabb időt szeretnének hazánkban tölteni.