Tízéves bankcsődök nyomán fizetnek

2008.04.04. 11:35
A hazai betétbiztosítás ez év március 31-én ünnepli hivatalos megalakulásának 15. évfordulóját. Ekkor alakult meg és tartotta első ülését az OBA igazgatótanácsa. Az Alap vagyoni, pénzügyi helyzete változatlanul stabil, ami tükrözi a hazai bankrendszer állapotát is - összegezte dr. Székács Péter, az OBA ügyvezető igazgatója. Új hitelintézeti válsághelyzettel nem kellett szembesülniük ebben az évtizedben, a kilencvenes évek több nagy ügye is csak most ért viszont a befejezéséhez: fizetett az alap a Reálbank és az Iparbankház csődje nyomán, és az idén lezárulnak a Rákóczi Hitelszövetkezettel kapcsolatos kártalanítások is.

Az Országos Betétbiztosítási Alap mérlegfőösszege és saját tőkéje - köszönhetően az elmúlt évek folyamatos növekedésének - 2007 végén elérte a 69 milliárd forintot. Az eszközök 97 százalékát a forgóeszközök, túlnyomó részben az értékpapírok tették ki. Ezek állománya könyv szerinti értéken tavaly év végén megközelítette a 67 milliárd forintot. A tavalyi, 6,8 milliárd forintnyi bevétel döntő része a pénzügyi, illetve hozambevételeknek volt köszönhető. A tagintézményektől befolyó díjbevétel 2003 és 2007 között évi 1,2–1,8 milliárd forint közötti viszonylag szűk sávban ingadozott.

Az átlagos díjkulcs tavaly 0,18 ezreléknyi volt. Az OBA Igazgatótanácsának múlt év végi döntése alapján a díjkulcs 2008-ban az előző évi felére csökkent.

Az alap eszközei között - az értékpapírok mellett - a követelések állománya is jelentős volt döntően az időszak elején, hiszen ezek zöme az OBA által teljesített kártalanítási kifizetések miatt jelentkező és már felszámolás alatt lévő tagintézetekkel szembeni követelések voltak. A 2002 végén kimutatott 5,2 milliárd forinttal szemben 2007 végére az Alapnak mindösszesen 74 millió forint ilyen nyilvántartott követelése maradt.

A válságok kialakulásának leggyakoribb esete, amikor a hitelintézet túlzott kockázatvállalása, vagy szándékos károkozás miatt eszközeinek piaci értéke már nem fedezi teljesen kötelezettségeit, azaz a törvény szerint előírt minimális szinthez képest tőkehiány keletkezik. Ez esetben a PSZÁF-nak lépnie kell, az alapnak pedig fel kell készülnie a válságkezelés alternatív módjaira.

Lezárult felszámolások

A Csődtörvény ide vonatkozó paragrafusa

A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:


a) a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségei;

b) a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken,

c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti;

d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése;

e) a társadalombiztosítási tartozások és a magánnyugdíjpénztári tagdíjtartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak;

f) egyéb követelések;

g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás.

Forrás: Csődtörvény

2007-ben az eljáró Fővárosi Bíróságnak több, korábbi OBA-kártalanítás kapcsán érintett hitelintézet felszámolási eljárásának végére sikerült pontot tennie. Ez megnyitja az utat a kárigények kifizetésére. Újabb kárkifizetési ügyek nincsenek, hiszen hitelintézeti válsághelyzet miatt az OBA-nak utoljára 2000-ben keletkezett fizetési kötelezettsége.

2007. június 19-én jogerősen lezárult az Iparbankház 1996. július 4-én indult felszámolása. A másik nagy visszhangot kiváltott eljárás a Realbank Rt. felszámolásában a Fővárosi Bíróság 2007. június 12-én jogerőre emelkedett végzésével megszüntette a társaságot, egyben törölte a cégnyilvántartásból is. Ezzel - az OBA tizenöt éves fennállása óta rekordnak számító gyorsasággal - lezárult az 1999. január 19-óta tartó felszámolás. A Realbank Rt. az elismert és nyilvántartásba vett hitelezői részére a csődtörvény szerint a)-tól f) kategóriáig besorolt hitelezői követelésekre 100 százalékig, míg a g) kategóriában nyilvántartott késedelmi kamatkövetelésekre 10,04 százalékig tudott a felszámoló kifizetést teljesíteni.

Közel került a zárómérleg benyújtásához a Rákóczi Hitelszövetkezet felszámolása is. A bank várhatóan 2008-ban szűnik meg. Az elismert és nyilvántartásba vett hitelezők az a)-tól f) kategóriáig besorolt hitelezői követeléseikre 100 százalékos megtérülésre számíthatnak. Sőt, várhatóan a g) kategóriában nyilvántartott késedelmi kamatkövetelésekre is lesz kifizetés a zárómérleg benyújtását követően.

Az uniós csatlakozással megjelent a határokon átívelő versengő betétbiztosítás fogalma, amely új kockázatot is jelent egy betétbiztosító számára mind a hazai, mind pedig az unió belső piacán. E változásokra az OBA jó előre és széles eszköztárral készült és készül. Az utóbbi közvetlenül növeli a betétbiztosítás kitettségét és kockázatait, mindkét eset pedig célszerűvé teszi a befogadó országok közötti, a betétesek kártalanítását célzó kétoldalú megállapodások megkötését. Mostanáig az OBA két ilyen előremutató megállapodást kötött: 2007. májusában a francia, 2008. januárjában a cseh társintézménnyel.