Feleslegesek a tárgyalások?

A Világgazdaság értesülése szerint míg a szakszervezeti oldal a magas inflációra tekintettel a bruttó keresetek 8-10, addig a munkaadói oldal maximum 3-4 százalékos emelését javasolja majd. Pataky Péter, az MSZOSZ megbízott elnöke nem cáfolta az értesülést; jelezte, háttérszámításaik szerint ahhoz, hogy reálkeresetek ne csökkenjenek, 10 százalék fölötti bruttó bérnövekedésre lenne szükség. A helyzetet bonyolítja, hogy a miniszterelnök által is emlegetett két szűk esztendőt a kormányzati oldal is elszenvedi, így mint munkaadónak, a kormányzatnak is érdeke a mértéktartó bérajánlás - hangsúlyozta a lapnak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Mivel a hírek szerint a közigazgatásban épp bérbefagyasztásra készül a kormány, visszás lenne egy a versenyszférának javasolt komolyabb emelési mérték.

Kínos helyzet

Ez azért sem lehet érdek, mivel az állami tulajdonban lévő vállalatokat, a nagyfoglalkoztató MÁV-ot, Magyar Postát is kínos helyzetbe hozná. Itt ugyanis a béralku során a szakszervezetek évről évre ragaszkodnak az OÉT-ajánlás mértékéhez. Az átlagos bérfejlesztésnél mindig figyelembe vesszük az OÉT javaslatát - erősítette meg Potykiewicz Tamás. A Magyar Posta Zrt. humánerőforrás-gazdálkodási igazgatója elmondta, a szakszervezetekkel már megállapodtak a béren kívüli juttatás éves mértékéről, amely munkavállalónként 130 ezer forint/év összegről 160 ezerre nő. A szakszervezetekkel folytatott bértárgyalások decemberben kezdődnek a postánál, ezt megelőzően az OÉT-ajánlás mértéke alapján ülnek le az ÁPV-vel és egyeznek meg a 2007-es bértömeg-növekedés mértékéről. A versenyszférában is több cég igazodik az OÉT-ajánláshoz. Ahogy a 2006-os bérfejlesztésnél, úgy a jövő évinél is mérvadónak tartja az OÉT javaslatát például a Huntraco Zrt. Kasza Lajos HR-igazgató ugyanakkor kiemelte, ha az érdekegyeztetők ajánlása irreálisan magas lesz, nem kalkulálnak azzal, csakis a 2006-os vállalati eredményükhöz igazodnak a 2007-es bérek tervezésénél.

Dávid Ferenc szerint nem kizárt, hogy nem születik ajánlás, míg Pataky Péter jelezte, feltétlenül szükség van rá. Az OÉT történelme során egyébként volt már erre precedens, méghozzá 1995-ben. A 2007-es országos bértárgyalásokon a munkaadói érdekképviseletek nemcsak a megszorító csomag hatásaival érvelhetnek a bérajánlás alacsonyan tartása mellett, hanem azzal is, hogy a kormányzat nem ad számukra alkulehetőséget. A tavalyi alkunál a beígért adócsökkenés, a fix összegű egészségügyi hozzájárulás megszüntetése volt a mézesmadzag, így születhetett meg például a három évre szóló minimálbér-megállapodás is. E szerint 2007. január elsejétől a mostani 62 500 helyett 65 500 forint lesz az országos legkisebb kereset, sőt a szakképzettek bérminimuma ettől 10, illetve 15 százalékkal is magasabb lehet, attól függően, hogy a dolgozónak van-e legalább kétéves tapasztalata.

Korántsem egységes

Hogy a minimálbér-megállapodás, különös tekintettel a szakképzettek garantált bérminimumának sorsa mi lesz, még nem tudni. A Világgazdaság úgy tudja, a munkaadói oldal korántsem egységes. Míg a Kisosz és az Áfeosz inkább felmondaná a háromoldalú kontraktust, addig a VOSZ felülvizsgálná a benne foglaltakat. Ez utóbbi szervezet korábban két javaslatot is tett a szerződés fenntartása érdekében (VG, 2006. szeptember 28.). Egyrészt a kormány éljen egy 2002-ben már alkalmazott módszerrel, miszerint a munkaerő-piaci alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből csoportosítsanak át több milliárdot (2002-ben ez 15 milliárd volt) munkahelymegőrző bértámogatásra. Csizmár Gábor, a szociális és munkaügyi tárca államtitkára a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, ez a megoldás akkor sem hozott eredményt, így az ötlet most sem szerencsés.

A VOSZ másik javaslata szerint a munka törvénykönyve által jelenleg is biztosított lehetőséget bővítse ki a kormány, vagyis bizonyos üzemméret felett ne csak ágazati, hanem vállalati szintű kollektív szerződésben is el lehessen térni lefelé a garantált bérminimum összegétől. Csizmár Gábor szerint ez a kezdeményezés akkor lehet csak életképes, ha a szakszervezek is támogatják. Pataky Péter azonban a "felpuhítást" elképzelhetetlennek tartja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!