Messze a megállapodás a bérekről

A jövő évre országosan a versenyszférának ajánlható bruttó béremelés mértékére az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén a kormányzati oldal 6-6,5 százalékos javaslatot tett, a szakszervezeti és a munkáltatói oldal egyelőre nem jelölt meg konkrét mértékeket. Az elkövetkező hetek szakértői és plenáris tárgyalásin folytatják majd a felek a vitát.

Nőhet-e a minimálbér?

A korábbi bejelentésekkel ellentétben a munkáltatói oldal jelezte, nem kívánja felmondani a múlt év végi OÉT-bérmegállapodás minimálbérre vonatkozó részét. Ez a megállapodás három évre határozza meg a minimálbér mértékét, illetve kötelező szakmai bérminimumokat is megjelöl erre az időszakra.

Vadász György, a munkáltatói oldal szóvivője kifejezte: vannak ágazatok, mint például a kereskedelem, ahol nem, vagy csak nagyon nehezen gazdálkodható ki már a jövő évre vonatkozó szakmai bérminimum is, ezért ezeknél a területeknél megoldást kellene keresni a problémára. Ennek egyik módja, hogy a Munkaerő-piaci Alapból pályázat útján elnyerhető összeggel segítenék ezeken a területeken a ráállást a magasabb összegre.

Lefelé is el lehet térni

Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz alelnöke különvéleményének adott hangot. Szerinte a kereskedelemben semmiképpen sem tartható a megállapodásban szereplő jövő évi minimálbér, illetve a szakmai bérminimum. Ennek oka, hogy a kormányzat több, a múlt év végi megállapodáskor ígért adó- és járulékcsökkentést nem valósít meg, illetve új adótételeket vezetett be. Ezért Zs. Szőke Zoltán azt javasolta, ezeket a magasabb minimálbérértékeket függesszék fel addig, ameddig a gazdaságot sikerül stabilizálni, ameddig érvényben vannak a szigorúbb adó- és járulékszabályok.

Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke ehhez hozzászólva elmondta: a múlt év végi megállapodásban szerepel, hogy a kötelező szakmai bérminimumoktól ágazati megállapodásban lefelé is el lehet térni. A szakszervezetekkel viszont bármennyire is törekedtek erre a munkáltatói képviseletek, nem sikerült ágazati egyezséget kötni. Álláspontja szerint azért nem, mert a szakszervezetek nem voltak érdekeltek egy ilyen megállapodás megkötésében, ugyanis a megállapodás hiányában eleve a dolgozóknak kedvezőbb, magasabb szakmai bérminimumot kell alkalmazni. Tanultak ebből az esetből, s még egyszer nem kötnek olyan egyezséget, amely ilyen módon teszi lehetővé a kötelező mértéktől lefelé történő eltérést - mutatott rá a munkáltatói érdek-képviseleti vezető.

És mennyi volt tavaly?

Az ülésen hosszas vita volt a múlt év végén kötött és az idei évre vonatkozó bruttó béremelési ajánlás teljesüléséről. A szakszervezetek szerint ugyan az idei 3,5 százalékos reálbér-emelés mint cél a szeptembertől érvényesülő magasabb járulékfizetési kötelezettség ellenére teljesülhet, de ezt nehéz megmagyarázni azoknak a dolgozóknak, akik augusztusi keresete szeptemberben több ezer vagy akár tízezer forinttal is csökkent. A nettó keresetek ilyen mértékű csökkenése nem csak szeptember és december között, de a jövő évben is érvényesül, és ezt is figyelembe kell venni a szakszervezetek szerint.

A kormányzati oldal képviselői hangsúlyozták, hogy a megállapodásban nem volt szó a dolgozókat terhelő járulékok mértékéről, annak változásáról. Arról sincs szó benne, hogy a kormány egyedül felelős a megállapodáshoz kiindulásként vett feltételezett GDP és infláció alakulásáért.

Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára rámutatott: az idén az első nyolc hónapra vonatkozó tényszámok szerint a versenyszférában a bruttó átlagkereset 8,4 százalékkal, a nettó átlagkereset 9 százalékkal, a reálbér 6,1 százalékkal nőtt. Csizmár Gábor, a tárca államtitkára megjegyezte: ezt a szintet a szeptembertől érvényes járulékemelés se csökkentheti olyan mértékben, hogy az idei évre vonatkozó 4-5 százalékos bruttó béremelési ajánlás, illetve a 3,5 százalékos reálbér-emelési cél ne teljesüljön. Ezért visszautasította azokat a szakszervezeti kritikákat, miszerint a kormány megszegte volna a múlt év végén az idei béremelési ajánlásról kötött megállapodást.