Valér
4 °C
8 °C

Újabb külső kormányprogram készül

2008.05.20. 14:56
A magyar növekedési modell kifulladt, ha a jelenlegi pályán maradunk, a következő tíz évben nemhogy nem közeledünk az EU átlagához, de leszakadunk a minket már most megelőző visegrádi országoktól is – hívták fel a figyelmet az Oriens pénzügyi tanácsadó cég vezetői. A szakértők szerint adóreformra, és ennek ellensúlyozására az eddig széles körben hangoztatottnál kisebb, de jelentős, mintegy ezer milliárd forintos kiadáscsökkentésre lenne szükség. Kész programot kínálnak fel a politikának, amit két hét múlva mutatnak be.

Kik ők?

Az Oriens helyzetelemzését Orbán Krisztián mellett a cég két további partnere, Vojnits Tamás (az OTP elemzési központjának volt vezetője), Holtzer Péter (az OTP Alapkezelő és a Bamosz volt elnöke), valamint Barabás Gyula, jelenleg az OTP igazgatója, korábban az MNB főosztályvezetője mutatta be. A nevek könnyen lehetnek ismerősek: nagyrészt ez a csapat állította össze 2006-ban a választások előtt a publikálását követően több konferencia és szakmai vita alapjául szolgáló, a CEMI égisze alatt publikált helyzetelemzést és programot. Ahogy akkor, úgy most is több guru is felsorakozik a program mögött, többek között Jaksity György (Concorde) , Hamecz István (OTP Alapkezelő), Zsoldos István (Goldman Sachs), Forián Szabó Gergely (Pioneer).

Kettészakadt a magyar gazdaság, ám mindkét, a nemzetközi cégek illetve a hazai kis- és középvállalatok (kkv) alkotta szektorban kifulladt a növekedés lehetősége – állapította meg az Oriens pénzügyi tanácsadó cég nevével fémjelzett, ám külső szakértők bevonásával is készült tanulmánya. A magyar gazdaság növekedési csapdában van, melynek több előidézője is egymást erősíti: a magas költségvetési kiadások miatt nyomás alatt áll, hiánnyal küzd a költségvetés. Ezt az állam a magas adókkal próbálja ellensúlyozni, amelyek viszont fojtogatják a gazdasági szereplőket, akik ráadásul az alacsony munkakínálattal is szembesülnek: a magas adókból fenntartott, és a hiány egyik elsődleges okozójaként említhető szociális rendszer ugyanis nem munkára, hanem épp ellenkezőleg, a munkától való távol maradásra ösztönöz.

Mindennek együttes eredménye törvényszerűen az alacsony növekedés – foglalta össze a helyzetet Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezetője. (A teljes helyzetelemzést elolvashatja a kilabalas.hu oldalon, ugyanitt az Oriens által készített nyolc videóinterjú is megtekinthető, többek között Simor András jelenlegi és Járai Zsigmond volt jegybankelnökkel, Chikán Attila volt- és Bajnai Gordon jelenlegi gazdasági miniszterrel.)

A kilabalas.hu interjúja Bajnai Gordonnal

A hazai kisvállalkozások, melyek öt főnél kevesebb foglalkoztatottal bírnak, átlagosan 60 300 forint bért fizettek dolgozóiknak havonta tavaly. Azt, hogy valójában minimálbéren foglalkoztatnak és így, finoman szólva "adóelkerülnek", mutatja: az ötnél több foglalkoztatottal bíró piaci cégek 186 669 forintos átlagbért fizettek, míg ez az összeg az állami szektorban majdnem 220 ezer forint volt. Az Oriens megállapításai szerint az adóelkerülés természetes reakció a magas terhek miatt egyébként életképtelen cégek részéről. Ez ugyanakkor odavezetett, hogy mára a gyakorlat beépült üzleti modelljükbe, ami viszont a növekedést akadályozza.

A kicsik tudnak csalni

Az adóelkerülés biztonságosan akkor működik, ha nagy készpénz forgalom mellett a tulajdonos-vezető maga tudja kézben tartani a dolgokat, és nem kell attól tartania, hogy partnerei például egy üzleti vita nyomán "felnyomják" – mondta Orbán Krisztián. Az illegálisan foglalkoztatottak által megtermelt jövedelem 2000-ben Magyarországon a GDP 18 százaléka volt, miközben Szlovákiában 15, Lengyelországban 14, Csehországban csak 10, míg az EU-15-ben 6,4 százalék. A magyar arány kutatások szerint 2004-re már 20-21 százalékra nőtt, és Orbán Krisztián szerint az adóemelések nyomán frissebb adatok hiányában is nyugodtan lehet fogadni arra, hogy azóta is tovább emelkedett.

A kilabalas.hu interjúja Forián Szabó Gergellyel

A cégeknek azonban az adóelkerülés üzleti modellbe építésének kényszere miatt nincs lehetősége növekedésre: erre például szolgálhatnak a fodrászatok éppúgy, mint az építőipar. Miközben a régió számos országában már a piaci logikának megfelelően fodrász láncok működnek, Magyarországon ilyenek nincsenek. Egy építőipari vállalkozásra jutó foglalkoztatottak száma Szlovákiában 19, Romániában 13, Bulgáriában 12, Magyarországon csak három fő: Magyarországon nem alakultak ki nagy, saját foglalkoztatottakkal és komoly minőségbiztosítással rendelkező cégek. A hazai kkv szektor nem tud, és nem is tervez növekedni – így miközben a régióban nálunk a legkedvezőtlenebb egyébként a finanszírozási környezet is, ez nem is zavarja a vállalkozásokat.

Mi lett a CEMI-programmal?

Semmi. Bár a program megállapításai körül széles körű szakmai konszenzus látszott kialakulni, a politikai végül alig-alig használt fel elemeket is az anyagból. Az azzal kapcsolatos kérdésre, hogy most többet várnak-e, Orbán Krisztián azt mondta: a CEMI tanulmány is elérte azt a célját, hogy annak nyomán számos gondolat, vitatéma megjelent a szakmai- és a közgondolkodásban. Hangsúlyozta ugyanakkor: a programot most is nyilvánossá teszik, szabadon felhasználható az anyag a politikusok számára, de az eredményekhez nem lehet annak csak egy részét kiragadni. "Az vágjon neki, aki érzi magában az erőt és maga mögött a támogatottságot" – fogalmazott.

Az elsődleges probléma, minden városi legendával ellentétben igenis a magas adóteherben rejlik – hangsúlyozta Orbán Krisztián. Ez nem csak a kisebb cégeket, hanem a nemzetközi vállalatokat is érinti. Az ő reakciójuk az, hogy a lehető legnagyobb mértékben gépesítenek, és leszorítják az élőmunkaerő szükségleteiket, miközben újabb, munkahelyteremtő beruházásokra nem kaphatóak: ha mégis, ezt olyan jelentős állami támogatásigény mellet teszik, aminek eredményeképpen előfordul, hogy többet kapnak, mint amennyit befizetnek a költségvetésbe.

A kilabalas.hu interjúja Hamecz Istvánnal

Az Oriens megállapításai között szerepel: a foglalkoztatottság növekedése ellen hat a magyar szociális rendszer, mely segélyből is majdnem a munkával elérhető szintű jövedelmet biztosít. Nagyon magas a rokkantnyugdíjasok száma, akik közül sokan nem is vallják betegnek magukat, azaz képesek lennének dolgozni. A rendszeres szociális segélyben részesülök száma 1999 óta közel az ötszörösére nőtt.

Az Oriens a hazai gazdaság problémáinak bemutatásán túl egy programot is összeállított. Ezt két hét múlva mutatják be, annyit azonban elárultak róla: miközben szükségesnek látják a kiadások jelentős csökkentését, az elmúlt időszakban a sajtóban több szakértő által is említett 2-3000 milliárd forintos vágással szemben egy kisebb kezdőlépést is elegendőnek tartanak. A program 1000 milliárd forintos adócsökkentést irányoz elő, melynek döntő részére a kiadások visszafogása jelentene fedezetet.