Diána
11 °C
22 °C

Eljő az ügyeskedők fénykora és indul az osztogatás?

2008.02.18. 15:57
Közgazdászok nincsenek elájulva a kormányfő mai bejelentésétől, miszerint mi mindnyájan, magyar és Magyarországon huzamosabb ideje élő polgárok állami cégek részvényeihez kedvezményesen juthatunk majd hozzá. Ismét eljő a kiskapuzók, ügyeskedők fénykora. Persze, lehetne ezt értelmesen is csinálni, de mintha elsősorban politikai célja lenne a miniszterelnöki ígéretnek.

"Ha nekem egyszer sok pénzem lesz
Felülök a léghajóre
Onnan szórom szerteszéjjel
Szanaszét a levegőbe
Ej mi a pénz, hadd nőjjön ki
Az alföldi rónaságon"

(Waszlavik Gazember László)

Lehetne ezt egyszerűbben is csinálni: pakoljanak meg egy repülőt pénzkötegekkel, majd a magasból szórják szét a nép közé - ez volt az első reakciója a lapunk által megkérdezett, neve elhallgatását kérő közgazdásznak Gyurcsány Ferenc ötletére. A miniszterelnök mai évértékelőjében jelezte: elképzeléseik szerint az állami tulajdonban álló cégek részvényeiből magánszemélyek is részesülhetnek, mégpedig kedvező befektetéssel, pár ezer forint induló befektetéssel akár százezer forintnál is többet érő részvényeket szerezhetnek. Sőt, háztartásonként 1-2 millió forintos részvényhányad is összejöhet. Ez lenne az Új Tulajdonosi Program.

Hátra arc!

A közgazdásznak volt egy másik alternatív ötlete is a szavai szerint a burleszk kategóriájába tartozó elképzelésről: a legközelebbi választásokon a szavazócédula mellé mellékeljenek egy halom pénzt. Amivel szemben állunk, nem más, mint osztogatás, de talán nem annyira direkten, mint mondjuk a családi pótlék emelése, plusz egyhavi nyugdíj vagy a közlekedési jegyek támogatása - indokolta vélekedését a megkérdezett szakértő. Az állam így éli fel a vagyonát, hogy a vagyontömegből egy részt kihasít a magánszemélyeknek, akik fillérekért hozzájuthatnak a részesedéshez, vagyonhoz.

Ezzel az intézkedéssel levertük az első mérföldkövet, ami jelzi, hogy a kormány az eddigi józan gazdaságpolitikájának véget vet és fordulatot vesz a kabinet politikája. A piacon aggodalommal figyelik, hogy a költségvetési lazítás első jelét látjuk-e - érzékeltette a lapunknak nyilatkozó szakember.

Lehetne értelmesen is csinálni

Egy másik közgazdász szerint nem egyértelmű a helyzet. Pontosabban majd akkor lehet megítélni az intézkedést, ha a részleteket látjuk - márpedig azokból ma vajmi keveset árult el a kormányfő. Igazából most a politológusoké a terep - utalt a szakértő arra, hogy az elhangzottak alapján inkább a politikai jellegű elemzésnek, mintsem a gazdasági szempontúnak van indoka. (Erre rímelnek egyébként a Török Gábor politológus által lapunknak elmondottak.)

Eddig nem szerették a tőzsdét

1990 és 2007 között az állam összesen 29 céget privatizált a Budapesti Értéktőzsdén keresztül, ennél lényegesen több esetben lett volna erre lehetőség – a kilencvenes évek mutyizós privatizációs gyakorlatát sokak szerint így lehetett volna átláthatóbbá tenni. A BÉT a kormányzatnak letett javaslatcsomagban többször, legutóbb tavaly májusban sürgette, hogy a még állami kézben levő vállalatokat illetve részvénycsomagokat a tőzsdén keresztül értékesítse az állam. A potenciális cégek között akkor még felsorolták a MÁV-Cargót, de a kormány másképpen döntött, ahogy az elmúlt években a legtöbb felmerülő esetben.

Lehet a kedvezményes részvényhez juttatást értelmesen is csinálni, amikor a valós értéknél nem sokkal olcsóbban vehetik meg a magánszemélyek, az új tulajdonosok a pakettet, és a privatizációs mechanizmus az érintett cégek tőzsdére vitelével összekapcsolódik. Más országokban voltak sikeres próbálkozások, amikor nemzeti vállalatokban szereztek tulajdonrészt magánszemélyek ilyen részvényjuttatás formájában. De ha a reálishoz közeli ár alatt jóval olcsóbban kaphatják meg a háztartások, az egyszerűen hiba, osztogatás.

Megint az ügyeskedők vadászterülete lesz?

Idehaza az állampolgárok kedvezményes vagyonhoz juttatására két esetet jegyezhetünk fel. Egyrészt az állami, önkormányzati bérlakásokat a kilencvenes évek első felében értékük töredékéért lehetett megszerezni.

Tiszta Szerbia

Szerbiában az elmúlt hetekben indult a Gyurcsány bejelentéséből kirajzolódó privatizációhoz hasonló program. Ott ingyenesen juthatnak hozzá hat állami cég részvényeihez maximum 1000 euró értékben magánszemélyek.

A kilencvenes éveket végigkísérte a kárpótlási jegyek története, amelynek segítségével az ügyeskedők meggazdagodtak. A kárpótlási jegyekért földet és privatizált cégek tulajdonrészét lehetett megvenni. Korlátozták ugyan, hogy egy ember maximum mekkora értékű kárpótlási jeggyel rendelkezhet, ám sokan strómanok közbeiktatásával jóval nagyobb mennyiséget halmoztak fel. A kárpótlási jegyek a névértékük 40-50 százalékának megfelelő árfolyamon cseréltek gazdát és a névérték körüli árfolyamon váltották át részvényre. Magyarán: 400 forintért lehetett 1000 forint névértékű kárpótlási jegyet venni és abból 1000 forint értékű részvényt venni.

Mint említettük, a részletekről semmit sem tudni még. A kormányfő szavaiból csak jelzés van arról, hogy átlátható, ellenőrizhető legyen a mostani tulajdonhoz juttatás, és utalt arra is, hogy a tartós tulajdonban való tartást ösztönözni fogják (azaz például olyan feltételhez kötik a kedvezményes árat, hogy a vevő nem adhatja el meghatározott ideig a részvényt). Nehéz azonban elhessegetni a gondolatot, hogy sokan megint a kiskapukat megtalálva, ügyeskedve kihasználják a kínálkozó lehetőséget és különösebb megerőltetés nélkül meggazdagodnak.

Ki akar vasutat? Postát?

Milyen állami cégek jöhetnek szóba egyáltalán? A nyereséget termelő cégek között lehet említeni a Magyar Villamos Műveket, amelynek a profitja most igen megugrott/megugrik az áramár emelkedése miatt. Hasznot hajt a Szerencsejáték Zrt. és és a Magyar Posta is nyereséggel kecsegtet. A többi nagyobb állami társaság már nem tűnik annyira vonzónak, gondoljunk csak a MÁV-ra, a BKV-ra. A veszteséget termelő vállalatnál az elvesztett tőkét a tulajdonosoknak kell egy idő után pótolni.