Valér
-2 °C
0 °C

Kutyának sem kellenek a fiatalok

2007.02.23. 08:19
A diplomás pályakezdők Dél-Dunántúlon keresnek a legkevesebbet (átlagosan bruttó 114 ezret havonta), Közép-Magyarországon pedig a legtöbbet (195 ezret, bruttóban). A friss diplomások közül főleg a gépészmérnökök, a kereskedelmi szervezők, a logisztikusok, a számviteli és kontrollingmunkatársak, az informatikusok, az üzletkötők, valamint a termelésirányítók kapósak, főleg ilyen végzettségűek felvételét tervezik a cégek.

A friss diplomások kezdő béréhez képest akár 20-40 százalékkal többet kereshetnek azok a felsőfokú végzettségűek, akiknek már legalább kétéves munkatapasztalatuk van. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének (MKIK GVI) most elkészült felmérése szerint a diplomás pályakezdők Dél-Dunántúlon keresnek a legkevesebbet (átlagosan bruttó 114 ezret havonta), Közép-Magyarországon pedig a legtöbbet (195 ezret, bruttóban). Az ezer közepes és nagyvállalat megkérdezésével készült kutatásból kiderült, a cégek egyharmada tervez az idén kapacitásbővítő beruházást, ennek következtében a vállalkozások kétharmada növeli a létszámát. Úgy tűnik azonban, hogy a diplomások s azon belül is a kezdők kevésbé lesznek kapósak. A válaszadók mindössze 13 százaléka jelezte: pályakezdőket is toboroz az idén.

A gazdasági szolgáltatások, az építő- és a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem és a szállásszolgáltatás azok a területek, ahol a pályakezdők könnyebben elhelyezkedhetnek 2007-ben - mondta a lapnak Tóth István János. Az MTA KTI főmunkatársa, egyben a GVI ügyvezetője elmondta, a friss diplomások közül főleg a gépészmérnökök, a kereskedelmi szervezők, a logisztikusok, a számviteli és kontrollingmunkatársak, az informatikusok, az üzletkötők, valamint a termelésirányítók lesznek kapósak, mivel főleg ilyen végzettségűek felvételét tervezik a cégek.

Nem elég toborozni, vadászni kell

Az elemzés szerint vannak olyan szakmák, amelyekben nem elég toborozniuk, sokkal inkább vadászniuk kell a cégeknek. Gépész-, villamosmérnöki, termelésirányítói és könyvelői posztokra például nehezen találnak megfelelő tudású fiatalt; a cégek szerint ennek az az oka, hogy a pályakezdők nem elég mobilak, nem beszélnek idegen nyelvet, és nincs meg az a minimumgyakorlatuk, amely miatt már megérné alkalmazni őket.

Érdekesség, hogy egytől ötig terjedő skálán osztályozva leginkább a humánerőforrás-szervező friss diplomások ismereteivel és készségeivel elégedettek a megkérdezettek. Rajtuk kívül az asszisztens, irodavezetői, a turisztikai és vendéglátó-ipari állásokra jelentkező fiatalok, valamint a pénzügyi, jogi, ügyvitel-szervezői szakon végzettek kaptak elismerést a cégektől. Ezzel szemben a vegyész- és környezetvédelmi mérnökök, az adószakértők, a piackutatók, a termelésirányítók tudását és készségeit bírálták a hazai vállalkozások.

Szakmai jártasság

A GVI foglalkozásonként is megvizsgálta, hogy az egyes készségek fejlettségében hogyan is állnak a fiatalok. Általánosságban elmondható, hogy a szakmai jártasság, az idegennyelv-tudás, valamint az írásos anyagok készítése terén kritizálják főleg a munkaadók a pályakezdőket. Az ügyfélkapcsolati munkatársak, az üzletkötők esetében az analitikus szemlélet a leggyengébb. A pénzügyeseknél ezek mellett még az önálló munkavégzést is fejlesztenék a cégek. A kereskedelmi szervezőknél, a logisztikusoknál nemcsak a gyakorlatot, hanem még a szakmai elméleti alapokat is hiányolják a vállalkozások, sőt elégedetlenek a szervezőkészséggel is, ami itt kiemelten fontos lenne.

A közlekedésmérnököknél lényegesnek tartják a cégek, hogy a precíz munkavégzés terén fejlődjenek a fiatalok. Érdekesség, hogy a vállalkozások úgy vélik, a jogászok számítógépes ismeretei jóval fejlettebbek, mint amennyire fontos lenne a munkájukhoz. Ugyanez a helyzet a mérnök üzletkötőknél a szakmai gyakorlati jártassággal.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!