Kevesebb gyógyszert eszünk, patikusból pedig hiány van

A korábbiakhoz képest ez is jelentős növekedésnek számít, hiszen a gyógyszer-gazdaságossági törvény elfogadása előtt lényegében változatlan volt a hazai patikák száma, az év elején sokan ennél gyorsabb bővülést jósoltak. Szakértők szerint a növekedés a második fél évben gyorsulhat fel igazán. Az eddigi új patikák többsége városokban nyílt: Budapesten 13, vidéki nagyvárosokban 10-15, kisebb városokban pedig 8-10 engedélyt adtak ki - mondta Bódis Lászlóné főgyógyszerész.

A vártnál némileg lassabb növekedésnek számos oka van. Bár az engedélyezési időtartam az új szabályozással jelentősen lerövidült, egy patika megnyitása még így is hosszú folyamat. Az alapításhoz szükséges idő annak helyétől, jellegétől, méretétől és egyéb tényezőktől függően két hónap és egy év között szóródik - jelezte Bódis Lászlóné. A piaci szereplők tájékoztatása szerint az időigényes alapítás mellett a gyógyszer-kiskereskedelmi piac bővülését az ágazatra az elmúlt fél évben jellemző bizonytalanság is lassítja. Egy patika kialakítása ugyanis - ingatlan nélkül is - több tízmillió forint, az viszont nagyon bizonytalan, hogy a tulajdonos milyen megtérüléssel számolhat. Ágazati szakértők arról számoltak be, hogy az év eleje óta a hazai gyógyszerforgalom 10 százalékkal csökkent, s a változó szabályozás, illetve a folyamatosan módosuló árak miatt teljesen felborult például a kis- és nagykereskedők készletgazdálkodása.

Azért jön még nyolcvan

Úgy fest azonban, hogy egyelőre nem a befektetés kockázatossága, hanem a patikanyitás időigényessége fogta vissza némileg a gyógyszertár-alapítást. A főgyógyszerész tájékoztatása szerint ugyanis eddig 162 alapítási kérelmet adtak be, ebből 19-et utasítottak el, 59 pedig hiánypótlás alatt áll. Éppen ezért nagy valószínűség szerint az év második felében további legalább nyolcvan patika kezdheti meg a működését Magyarországon, sőt a 2007-ben nyitott gyógyszertárak száma a 160-at is meghaladhatja. A bővülés valószínűleg hosszabb távon is folytatódik, hiszen iparági szakértők úgy vélik, a magyar piac - a bizonytalan környezet ellenére is - 2300-2400 patika működését bírná el, s az év elején még csak 2010 volt az országban.

A gyógyszertárak számának növekedésével párhuzamosan azonban fokozatosan csökkenhet a piaci szereplők száma. Bár a gyógyszer-gazdaságossági törvény életbe lépése óta eltelt rövid idő alatt egyelőre nem lehetett egyértelműen látni, hogy koncentrálódna a gyógyszer-kiskereskedelem, szakértők szerint erre éveken belül sor kerülhet, s tőkeerős, jobb alkupozíciójú láncok jelenhetnek meg.

Hiány lép fel

Ez korábban azért nem történt meg, mert az előző szabályozás szerint egy patikus egy patikát működtethetett, s csak betéti társasági formában, ráadásul a személyi jogos gyógyszerészeknek legalább 25 százalékos tulajdonrészük kellett legyen. Patikaláncok így csak akkor jöhettek létre, ha egy cég a bt.-k kültagjaként legfeljebb 75 százalékos részesedésig szállt be több gyógyszertárat üzemeltető társaságba is. Az új törvény ezeket a korlátozásokat eltörölte, s csak azt szabta meg, hogy a patikusnak tulajdonosnak kell lennie a patikát működtető vállalatban, amely január elseje óta bármilyen gazdasági társasági formában működhet.

Azonban ez a kitétel is lassíthatja némileg a megindult folyamatokat, hiszen egyre inkább úgy fest, hogy patikushiány lép fel az országban. Mivel eddig - a gyógyszertárak számának változatlansága miatt - korlátozott volt a gyógyszerészek munkához jutásának a lehetősége, a szakma kevésbé volt vonzó. Éppen ezért most, az egyelőre szépen lassan - legtöbbször nem nagy nyilvánosság előtt - szerveződő láncoknak egyre nagyobb gondot okoz, hogy megtalálják a gyógyszertáraikat üzemeltető, illetve abban tulajdonrészt szerzett szakembereket.

25-30 százalékos tulajdonrész

Tapasztalta a hiányt a patikuspiacon a hazai pozícióinak erősítését tervező, legnagyobb magyarországi patikalánc, a PharmaNova Zrt. is - mondta a Világgazdaságnak Kinics László, a cég vezérigazgatója. A társaság, amelynek országszerte több mint 110 gyógyszertárban van tulajdoni részesedése, ebben az esztendőben is bővítette már egységei számát: három alapítása mellett vásároltak is egy patikát. Kinics László kiemelte: egyelőre kivárnak, az idei céljuk a körülbelül 8 százalékos piaci részesedésük megtartása, később azonban szeretnék újabb akvizíciókkal és alapításokkal erősíteni pozíciójukat. Hozzátette, hogy terveik szerint a patikusi érdekeltség továbbra is megmarad egységeikben: a gyógyszerészeknek korábban 25-30 százalékos tulajdonrészük volt a patikát üzemeltető cégekben, s ez feltehetőleg így is marad.

Szakértők úgy vélik, a piac koncentrációjával párhuzamosan megindulhat egyfajta vertikális integráció is, mivel az új törvény - a korábbi szabályozással ellentétben - már nem tiltja, hogy gyógyszergyártók vagy nagykereskedők szerezzenek részesedést patikákban. Külföldi tapasztalatok alapján erre reális az esély, hiszen a patikaliberalizációt követően több országban - például Norvégiában - is a nagykereskedők vették át a gyógyszer-kiskereskedelmi piac irányítását. Bár a lap által megkeresett hazai nagykereskedők egyelőre nem tettek ilyen irányú lépéseket, s rövid távon nem is tervezik, elképzelhetőnek tartják, hogy a későbbiekben sor kerül ilyen jellegű integrációra.