A-cég, B-vállalat, C-holding

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közzétette a Postabank követeléseinek eladására létrehozott Reorg-Apport (R-A) Rt. kétéves gazdálkodásának részleteit. A jelentés furcsasága, hogy nem nevesíti a Reorg-ügyfeleket, mert tiszteletben tartotta a Miniszterelnöki Hivatal, a Pénzügyminisztérium és maga a Reorg kérését, miszerint az egyébként banktitoknak minősülő információk nyilvánosságra hozatala a Magyar Államnak okozna kárt. Így a jelentésben "A-cégek, B-vállalatok és C-holdingok szerepelnek". Az ÁSZ álláspontja szerint viszont a jelentés teljes terjedelmében nyilvánosságra hozható lenne, a Reorg kétéves tevékenységéhez ugyanis 24,5 milliárd forint közpénz végleges felhasználása kapcsolódik.

Két év alatt kellett szabadulni a nehezen eladható csomagtól

A Postabank 1998-as - 152 milliárd forintos pénzpumpával járó - konszolidációjával együtt a Reorg-Apport (R-A) Rt. 41,5 milliárd forintért vette meg a macis bank 125,7 milliárd forintot érő kintlévőségeit és befektetéseit. A Reorg a vételhez szükséges pénz megszerzésére 41,5 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki, amelyeket a Postabank vett meg, s a visszafizetésre az állam vállalt garanciát. A Reorgnak az volt a feladata, hogy, hogy a Princz-hagyatékot két éven belül értékesítse, lehetőleg úgy, hogy legalább a 41,5 milliárd és annak kétéves kamatai megtérüljenek.

A Reorg nyakán maradt 43 százalék

A társaság feladatainak azonban csak részben tett eleget, mivel a portfolió 57 százalékát tudta csak eladni, és mintegy 18 milliárd forint vételáron nyilvántartott eszközállomány maradt tulajdonában. A társaság 23,5 milliárd forint értékű követelést, részvényt, üzletrészt értékesített, igaz, ez csak 2,8 milliárd forint veszteséggel sikerült.

Eddig 176,5 milliárdot nyelt el a Postabank

A veszteséges ügyletek miatt szükségessé vált az állami kezesség érvényesítése, ennek elkerülésére azonban az ÁPV Rt. 25 milliárdot juttatott a Reorgnak. A jelentés összegzése szerint 152 milliárd forintos konszolidációval, a juttatással és egy 4,5 milliárd forintos tőkeemeléssel a Postabank helyzetének rendezésére az állam 2001. január 25-ig összesen 176,5 milliárd forintot költött.

Ha közpénz akkor nincs üzleti titok

Az ÁSZ jelentésében javaslatokat is tesz a kormánynak, illetve a tulajdonosoknak. A korrupcióval szembeni kormányzati stratégia végrehajtása érdekében azt javasolják a számvevők, hogy a kormány szűkítse a jogszabályokban rögzített üzleti titok tartalmát, különösen olyan esetekben, amikor a gazdálkodó szervezet működését közpénzzel támogatja az állam. Emellett szükségesnek tartják a megmaradt portfolió hitelesítését, és azt, hogy egy új értékesítési koncepció biztosítsa a bevételek növekedését.