Reszkessetek, járulékcsalók!

Az az elképzelés ugyan meglehetősen kérészéletűnek látszik, miszerint a fővállalkozók is viseljék alvállalkozóik munkaügyi szabálysértéseiért a felelősséget, a szerződéses partnerek tisztasága iránt érdeklődő vállalkozóknak ugyanakkor több ponton is megadná a kormány a tájékozódás lehetőségét.

Míg az adóhatóság az áfaalanyok nyilvántartását közölné a jövőben az interneten, az OMMF a munkaügyi jogsértést elkövetett cégekkel kapcsolatos tudnivalókat teszi majd fel a honlapjára – rögtön az informatikai feltételek megteremtését követően. Ennek jogszabályi feltételét is a kiigazítási csomag tartalmazza. Így a foglalkoztató cégadatai, a jogsértést megállapító határozat száma és kelte, maga a jogsértés és ennek következményei lesznek olvashatók mintegy öt éven át.

Az állami támogatást nyújtó hatóságok számára már a lista nyilvános közlése előtt is megküldi kérésre a felügyelet a 2006. január 1-je és a hatálybalépés közé eső jogsértések adatait - legkorábban a jogszabály hatálybelépése utáni harmincadik naptól. Ugyanilyen adatsor kialakítására és közlésére hatalmazza fel a törvénytervezet az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is, vagyis a jogtalan diszkrimináción kapott foglalkoztatók is "közszemlére lesznek téve".

A munkaügyekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzések emellett több ponton is szigorodnak, illetve szélesedik, átalakul a hatóságok jogköre - az APEH-nél például bevezetik a majdani Közép-magyarországi Regionális Igazgatósághoz tartozó központi ellenőrzéseket egyebek között az országhatáron átnyúló vagy a területileg decentralizált ügyekben. Az adócsomag rendelkezik továbbá arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) szeptember 15-e után a munkáltatással kapcsolatos adó- és járulékterheket - vagyis a fekete- és a színlelt szerződéssel való foglalkoztatást - illetően is eljárjon.

Mindezek személyi, dologi és fejlesztési költségeihez az előirányzottnál nagyobb mértékben is hozzájárulhat az államkassza. Az APEH és a VPOP esetében legfeljebb az ellenőrzésekből fakadó plusz költségvetési bevétel 20 százalékával lehet túllépni a beruházási és dologi kiadások előirányzatát. Emellett a munkaügyi felügyelet ellenőrei legfeljebb a vizsgálatokból fakadó pluszbevétel mértékében részesülhetnek éves rendes jutalmuk megelőlegezésében, az év egészére nézve azonban nem nő a jutalomkeret. A felügyelőség személyi juttatásokra (járulékokkal együtt) mindenesetre mintegy 220 millió forinttal többet költhet.

Módosul az egyes járulékokkal kapcsolatos csalások jogi megítélése, így ezentúl - az adócsaláshoz hasonlóan - bűncselekménynek számítanak majd a táppénz-hozzájárulással, az egészségügyi szolgáltatási járulékkal, az ekhóval és a vállalkozói járulékkal kapcsolatos esetek.