Erhard
2 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

A hatvanéves forint és a Nagyon Fontos Tudnivaló

2006.12.19. 17:03
Hatvanéves a forint, és ahogy elnézzük, akár a hetvenet is megérheti. Legalábbis igen jó erőben van azok szerint a gyerekek szerint, akik a legjobban szerepeltek a Magyar Nemzeti Bank rajzpályázatán. A 6-14 éves kisdiákoknak azt kellett papírra vetniük, milyennek látják a legoptimistább várakozások szerint is még 5-6 évig minket szolgáló pénzt. A legjobbak közösen fotózkodhattak a jegybank alelnökével, és megtudhatták tőle a Nagyon Fontos Tudnivalót.

Mennyit érnénk, ha aranyból lennénk? - többek között ezt is megtudhatjuk a Magyar Nemzeti Bank látogatóközpontjában az egyik okos digitális kütyüből. Előttünk egy tizenéves kislány méredzkedik éppen, 253,4 millió forintot látunk a kijelzőn. Szívesen letesztelnénk a masinát, úgy becsüljük, az előkarácsonyi nagy kajálásban megerősödött szervezetünk könnyen kirántaná a bajból Veres János nagy közös tárcáját, ha arannyá változnánk.

Aranyat érő kezek

De nincs időnk tesztelni, a teremben gyerekek zsonganak és állnak sorban mindenfelé. Gyerekek, méghozzá díjazottak, nem lenne ildomos elvenni előlük a lehetőséget, hogy kiderüljön, mennyi egy-egy aranyat érő kéz (és a hozzá tartozó test) értéke.


Fotók: Huszti István

Persze a kéz a legfontosabb itt, hiszen egy rajzpályázat díjátadóján vagyunk. Idén hatvanéves a forint – nyáron gyengélkedett is egy kicsit a születésnapja táján, de most már nagyon jó erőnek örvend –, a jegybank ennek apropóján írt ki pályázatot a 6-14 éves gyerekeknek. Pénzt kellett rajzolniuk három kategóriában – Az én forintom, Én és a zsebpénzem, 60 éves a forint –, pontosabban azt, hogy mit jelent nekik a forint.

Gyerekálmok pénzről

A pályázat több mint ezer gyerek fantáziáját mozgatta meg, a pályamunkák közül a legjobb negyven alkotást kiállították a központi bank látogatóközpontjában. A negyven kép, festmény, ceruzarajz és kollázs alapján nehéz megmondani, milyen is a forint gyerekszemmel, de az kiderült, leginkább a takarékosságra és a fizetőeszközünk dicsőséges múltjára asszociáltak a jövő Vagyóczky Károlyai.

Az egyik kép előtt egy hétévesforma díjazott épp azt magyarázta valamelyik alkotást elemezve, hogy "a pénz segítségével megváltozhat a világ", és tényleg. A képen ugyanis egy 1946-os és egy 2006-os utcaszakasz volt, néhány házzal, amelyek hatvan évvel ezelőtt láthatóan rosszabb állapotban voltak, mint most.

A kisfiú biztos nem a budapesti belvárosban lakik, konstatáltuk, miközben feltűnt, hogy a forintot egyszer talán majd elbúcsúztató euróval szinte egyáltalán nem, de a mostani pénzünk által hatvan éve kitütött pengővel sem nagyon találkozhattunk a képeken. Az euróról Szapáry György, a győzteseket köszöntő MNB-alelnök sem beszélt, bár sokat sejtetett az a kijelentése, hogy a pályázatot ezután minden évben kiírják.

A Nagyon Fontos Dolog

Szerinte ezzel tudják leginkább azt a célt szolgálni, hogy a gyerekek megtudják, mi a pénz, miért fontos a pénz értékállósága, és mit tud tenni az MNB, hogy megőrizze az árstabilitást. Mivel az MNB a forint árstabilitásáért felel, a versenyzők életkorát elnézve talán Szapáry sem zárta ki, hogy kesz még közös pezsgőzés (szigorúan gyerekpezsgővel persze) a hetvenedik születésnapon is.

A jegybank alelnöke emellett elmondta azt is a gyerekeknek – kétszer –, hogy az infláció nagyon rossz dolog, és az életben az a nagyon fontos, hogy ne legyen infláció. Örültünk, hogy megtudhattuk ezt a nagyon fontos információt, a gyerekek meg az ajándékoknak és annak, hogy közösen fotózkodhattak a Nagy Bácsival, Aki Tudja, Hogy Az Infláció Nagyon Rossz Dolog. Csak remélni lehet, hogy a gyerekek tudják, mi az az infláció, de ha nem, akkor a szülők akár a csokiról is leszoktathatják őket azzal, hogy attól infláció lesz.

Mit ne tanuljanak?

A díjazás és az ünnepség viszont jó dolog volt, de még jobb a folytatása. A gyerekek, akik a félórás ceremónia vége felé kissé már unatkoztak, a köszöntők végén és a képek megnézegetése után örömmel tértek vissza a látógatóközpont varázslatai közé. Reméljük, a legügyesebb kezűek nem találták meg a pénzhamisításról szóló blokkot, vagy ha igen, akkor nem jöttek lázba a lehetőségektől, inkább csak az maradt meg a fejükben, hogy 1924-25-ben herceg Windischgrätz Lajos és Nádasy Imre budapesti rendőrfőkapitány 30 ezer darab 1000 frankos bankjegy meghamisításával akart pénzügyi nehézségeket okozni Franciaországnak, bosszúból Trianonért.

Persze akkor még el kell nekik magyarázni nekik ezt a Trianon-dolgot. És lehet, hogy akkor már az infláció az egyszerűbb.