Értelmezhetetlen közleményben rohan neki a bankoknak a PM

"A Pénzügyminisztérium hibás és félrevezető gyakorlatnak tartja, hogy egyes pénzintézetek a jövőre prognosztizált fogyasztói árindexnél lényegesen magasabb inflációra hivatkozva hirdetnek díjemelést.

A kormány azzal számol, hogy 2006-ban lényegében nem lesz infláció, a fogyasztói árak növekedése a jelentős forgalmi adó csökkentés következtében éves szinten 2 százalékra mérséklődik.

A Magyar Nemzeti Bank sem vár gyorsabb áremelkedést, sőt, az MNB prognózisa 2 százalék alatti.

Azoknak a termékeknek az árai, melyekre a pénzintézetek biztosítást kötnek, nem emelkednek, hanem többnyire csökkennek a következő esztendőben. Igaz ez a tartós fogyasztási cikkekre, az építőanyagokra, a gépjárműalkatrészekre. Az áfa csökkentés a lakáspiacon is érezteti kedvező hatását.

A minisztérium szerint az említett mértékű díjemelés közgazdaságilag nem indokolt, ezért azt várja, hogy az érintett pénzintézetek felülvizsgálják árpolitikájukat."

A fenti közleményt a Pénzügyminisztérium kedden reggel adta ki, a tárca honlapján itt is olvasható. Ha T. Olvasó nem tudná mire vélni, ne magában keresse a hibát. Miután az Index gazdasági rovata sem tudott megbirkózni a szöveg értelmezésével, a Magyar Bankszövetséghez fordult, de a szervezet főtitkára, Földi Tamás sem tudott segíteni. Mint mondta nem tudja, hogy a PM mely bankokra, milyen díjakra, milyen mértékű emelésekre gondol, így nem tud az ügy kapcsán nyilatkozni. Lapunk azon kérdésére, hogy nem furcsa-e, ha a kormány kvázi árhatóságként kiván fellépni egy egyébként erős versenyhelyzet jellemezte piacon, a főfitkár csak annyit mondott: a PM-nek joga van véleményt formálni, bár a közlemény kétségkívül egyfajta nyomásgyakorlásnak tűnik, ilyen eszközt -- pusztán a nyilvánosságot -- igénybe véve ez sem kifogásolható.

A közlemény ugyanakkor azért is furcsa lehet, mert igen erősen ütközik a tárca éppen egy évvel ezelőtti, a bankadó bevezetése idején többször hangsúlyozott álláspontjával. Akkor -- a bankok azon felvetésére, hogy a különadót kénytelenek lesznek kamat vagy díjemelés formájában -- az ügyfelekre hárítani, a PM azzal minősítette komolytalannak, hogy a hazai piacon olyan éles küzdelem jellemzi a szektort, hogy erre aligha lenne lehetőség. Más kérdés, hogy az igen komolynak mondott küzdelem ellenére a bankok évek óta folyamatosan emelkedő, és (százalékosan) nemzetközi összehasonlításban is igen komoly profitra tesznek szert, az -- ugyancsak nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek mondható -- négy százalékos kamatmarzsnak köszönhetően.

A szakemberek sem értik

Az Index megkeresett több banki szakembert is, akik nevük mellőzését kérve jelentették ki: nem tudják értelmezni a PM közleményét. Az valószínűsíthető, hogy a negyedik bekezdésben a tárca arra gondolhatott, hogy a különböző hitelek alapjául szolgáló biztosítékok értéke sem növekszik jelentősen, de ez önmagában nem feltétlen kell szoros összefüggést mutasson a különböző díjtételek emelésének kérdésével.

Az Index természetesen megkereste a PM-et is a sajtóközlemény értelmezésével kapcsolatban, de a tárca még türelmet kért. A beígért visszahivás után aztán a sajtóosztálytól megtudtuk: bár néhány pénzintézet vonatkozásában is észleltek hasonló jelenséget, a közlemény hátterében alapvetően a kötelező biztosítások díjtételének közzételéhez fűzött egyes kommentárok állnak. A tárca szerint ugyanis több társaság úgy emelte a díjakat, hogy akár 4-6 százalékos jövő évi inflációra hivatkozott, azaz a reálisan tervezhető pénzromálsi ütem többszörösére. A PM csak inteni akarja az ügyfeleket, figyeljenek oda, ténylegesen mi áll a díjemelések hátterében, illetve megelőzni az olyan infláció-(ön)-gerjesztő folyamatokat, melyben az esetleg sokszor emlegetett irreális várakozások végül valóban felfelé húzzák a pénzromálás ütemét.