Holnap lép hatályba a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, amely számos új feladatot ró a pénzügyi szférára, illetve a gazdaság más szereplőire. A lakosság saját bőrén érezheti a változásokat, hiszen nem egy esetben – ha a gyanú felmerül – bárki ügyfélként is szembesülhet a megszigorított követelményekkel.
Bekeményítenek a pénzügyőrök
A törvény egyik kulcsfigurája a vám- és pénzügyőrség (VP), ugyanis mostantól ez a szervezet foglalkozik a pénzmosásra vonatkozó bejelentések fogadásával, azok elemzésével, a valóban gyanúra okot adó adatok kiszűrésével és január elsejétől a VP veszi át a rendőrségtől a nyomozási feladatokat is. Mint a szervezetnél a Világgazdaságnak elmondták, az induláskor egy 25 fős csapat fogadja-elemzi a bejelentéseket, ezeket az adatokat nyolc évig meg kell őrizniük.
A hazai pénzügyi szolgáltatókra vonatkozóan drasztikus újdonságokat nem tartalmaz a törvény, bár az eddiginél jóval pontosabban meghatározták, illetve differenciálták az eljárási kritériumokat a gyanús ügyletek kapcsán. Ennek következtében a lapunknak nyilatkozó hitelintézetek jelentős költségnövekedéssel számolnak, főként informatikai területen. Az MKB Banknál rámutattak arra, hogy az új típusú adatok bekérése és rögzítése – például az ügyfelek nyilatkoztatása az új, tényleges tulajdonosi definícióból eredően – komoly többletfeladatot jelent.
Négyszer világítanak át
Az ügyfelet a pénzügyi szolgáltatónak – hasonlóan a kereskedői körhöz – négy esetben kell átvilágítaniuk: az üzleti kapcsolat létesítésekor (például számlanyitáskor), a 3,6 millió feletti ügyleti megbízás teljesítésekor, ha pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló gyanú merül fel, illetve ha kétségessé válik a korábban rögzített bármely ügyfél-azonosító adat valódisága. (A pénzváltóknál félmillió forint a bejelentési értékhatár.)
A hitelintézetek óvatosan nyilatkoznak annak kapcsán, hogy milyen irányban változik az azonosítási kötelezettséget maga után vonó tranzakciók száma: az OTP Banknál mindenesetre megjegyezték, hogy az összeghatár 3,6 millió forintra emelése nyomán adott esetben mérséklődhetne is a darabszám. (Az idáig érvényes értékhatár a bankoknál kétmillió forint volt.) A hitelintézeteknek a pénzmosási törvény megtiltja, hogy bejelentéseik számáról adatokat tegyenek közzé, ám a Nemzeti Nyomozó Iroda tájékoztatása szerint tavaly a banki bejelentések száma meghaladta a tízezret.
A felügyelet az új jogszabály hatálybalépése után is figyelemmel kíséri annak betartását – hangzott el a közelmúltban rendezett konferencián. A pénzügyi visszaélések kezelésére és megelőzésére a PSZÁF állandó albizottságot hoz létre, ennek keretein belül önálló szekciót kíván működtetni az új törvény alkalmazása során felmerülő gyakorlati kérdések felvetésére és kezelésére, ajánlások és módszertani útmutatók kidolgozására.
Kötelezettségek december 15-től
A kereskedők 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést csak akkor fogadhatnak el, ha a kereskedelmi hatóság (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) szabályzatukat jóváhagyja, és őket nyilvántartásba veszi. Itt van egy átmeneti időszak, ami 2008. március 15-ig tart.
Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltatóknak bejelentési kötelezettségük van a vám- s pénzügyőrséggel szemben. Bejelentés faxon, tértivevényes postai kézbesítéssel, 2008. december 15-étől kizárólagosan védelemmel ellátott elektronikus üzenetben.
A játék- és elektronikus kaszinók kötelesek azonosítani az ügyfeleket, ha legalább 2000 euró értékben vásárolnak vagy cserélnek szerencsejáték-zsetonokat.
- Budapest, VIII. kerület Baross utca
- Alapterület 48 m2 Szobák 2 db Vételár 42,5 M Ft
- Budapest, eladó egyéb
- Alapterület m2 Szobák db Vételár
Rovataink a Facebookon