Felpörgött a magyar gazdaság

Az eurózóna lassuló, 1,2 százalékos növekedése ellenére Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) egyéves visszatekintésben 4 százalékkal nőhetett a második negyedévben, derül ki az Ecostat gyorsbecsléséből. A KSH gazdaságelemző intézetének frissen kifejlesztett "flash" modelljével először az idei első negyedévre számított GDP-adatot, méghozzá meglehetős sikerrel: a 3 százalékos becsléshez képest a KSH 2,9 százalékos előzetes adata a kéttized százalékos hibahatáron belül maradt, írta a Napi Gazdaság.

Bár első ránézésre nagy ugrásnak tűnhet, hogy a növekedés három hónap alatt regisztrált, szezonálisan kiigazított gyorsulása elérte az 1,1 százalékot, a jó adatra már az első negyedéves számok alapján is lehetett számítani. Akkor ugyanis a szökőnap miatti naptári hatással történő korrekcióval már 3,5 százalékos volt az emelkedés az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, míg a szezonálisan kiigazított adatok szerint a háromhavi növekmény 0,7 százalékos volt.

A száguldó építőipar és a lassú első negyedév után felpörgő ipari termelés fényében várható volt a GDP gyors bővülése, mondta a Napi Gazdaságnak Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője. A szolgáltatások esetében erős lehetett az idegenforgalom teljesítménye, míg a kiskereskedelem - ha nem is annyira mint az elmúlt években - ismét az élénkülés jeleit mutatja.

A GDP felhasználási oldalán az első negyedéves KSH-jelentés szerint a termékek és szolgáltatások kivitele volt a növekedés motorja, és ez a tendencia az Ecostat szerint április és június között is folytatódott. A külkereskedelmi statisztika alapján is pozitív jeleket mutató kivitel tehát a szokásosnál jobban húzhatta a növekedést, ám ez Suppán szerint néhány multicég teljesítményének köszönhető. A négy százalék közeli termelésbővülés nem adhat okot hurráoptimizmusra, különösen nem ami a kkv-szektort illeti.

A GDP első félévi alakulása a becslés alapján megfelelhetett a kormány várakozásának, amely egész évre 3,5-4 százalékos növekedéssel számol. A bruttó hazai termék prognózisra épülő 4,4 százalékos költségvetésihiány-mutatót így a termelés oldaláról nem fenyegeti veszély. Bár általánosságban a nagyobb gazdasági növekedés több adóbevételt is jelent, az exportnövekmény esetében ezzel nem számolhat a kormány és a különösen nehezen tarthatónak tűnő áfa-előirányzatot sem támasztja meg a fogyasztás fellendülése.

A háztartások fogyasztása ugyanis az első negyedévben csak 2 százalékkal emelkedett, ami a 0,4 százalékos közösségi fogyasztást is figyelembe véve a bázisnál mindössze 2 százalékkal nagyobb végső fogyasztást eredményezett. A elmaradás pedig vélhetően április és június között is fennmaradt.