49 milliárdot költöttek potyázókra

2007.03.05. 08:00
Egyelőre nem tudni, mikor lesz 25 milliárd forint arra, hogy hazánkban általánossá tegyék a három nyugati megyénkben már sikerrel tesztelt elektronikus tb-kártya alkalmazását. Ez az egészségügyi intézményekben fölszerelt leolvasóberendezések révén lehetővé teszi, hogy könnyen kapcsolatot teremtsenek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisával a biztosítási jogviszony ellenőrzésére.

Az azonban biztos, hogy április 1-jétől - a mentés, a betegszállítás, az otthoni szakápolás, a védőnői szolgáltatás kivételével - az egészségügyi intézményeknek ellenőrizniük kell a betegek biztosítotti jogviszonyát. Ez online módon történik, erre az OEP informatikai rendszere fölkészült - állítja Király Gyula informatikai főigazgató-helyettes.

A biztosító adatbázisainak rendbetétele év végéig tart, addig minden tajkártyával rendelkező beteget - a jogosultságtól függetlenül - ingyen ellátnak a kórházakban, szakrendelőkben, s megkapják a szükséges gyógyszereikhez járó tb-támogatást - mondta Major Zoltán, az OEP főigazgatója. Ám az OEP megkeresi a jogviszony jelentésére kötelezett munkáltatókat, iskolákat, a nyugdíjfolyósító intézetet s szükség szerint az adóhatóságot.

Az APEH pedig a potyázóktól - foglalkoztatók, önfoglalkoztatók - ez év április elsejéig, de akár ezt megelőző időszakra is, visszamenően behajtja a havi 9 százalékos egészségügyi járulékot, annak a bírságával együtt. A tajkártya ugyanis csupán a beteg személyét igazoló szelvény, amelyet minden magyar állampolgár a születésekor megkap, az egészségügyi ellátásért fizetni kell. A fizetésképtelenek járulékát az állami költségvetés állja. Ez utóbbira tavaly 289 milliárdot utalt át az egészségbiztosítási alapba.

Az átfogó ellenőrzés célja a "potyautasok" kiszűrése, ők járulékfizetés nélkül kapnak ellátást. Számuk az OEP becslése szerint egymillióra tehető, több százezren pedig csak a minimálbér után fizetnek járulékot, róluk az APEH-nél van nyilvántartás. A nem fizetők ellátására a biztosító tavaly 48,8 milliárd forintot költött, közülük közel 200 ezren a fővárosban élnek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója szerint 60 milliárd forinttal bővülne a biztosító bevétele, ha ezek az emberek legalább a minimálbér összege után befizetnék a járulékot.

A biztosító egyébként márciustól tájékoztatót küld azoknak, akiknek az utolsó jogviszonya a nyilvántartásuk szerint 30 napnál régebben megszűnt, így tisztázatlan az egészségügyi ellátásra való jogosultságuk. A lakosságnak szóló értesítés tartalmazza a teendőket, annak a megyei egészségpénztárnak a címét, telefonszámát, ahol tájékoztatást kaphatnak az ügyfelek.