Csúszik a pozitív adóslista

Várhatóan ősszel kérik ki a nyugdíjasszervezetek, nagycsaládosok és más társadalmi szervezetek véleményét a pozitív adóslista néven elhíresült kezdeményezésről. A lista létrehozását még 2002-ben terjesztette elő a Magyar Bankszövetség; az év elején Erdei Tamás a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy jövő év közepétől startolhat az új rendszer.

A jelenlegi állás szerint azonban legkorábban jövő tavasszal tárgyalhatja a parlament a javaslatot, a jogszabály pedig várhatóan csak 2009-ben lép hatályba.

A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás célja, hogy a pénzintézetek alaposabban megismerhessék ügyfeleik fizetőképességét, így még időben megakadályozható lenne a hitelhalmozással járó túlzott eladósodás és az egyre gyakoribbá váló hitelbedőlés. Jelenleg a bankok csak annak nézhetnek utána, ügyfelük más pénzintézeteknél nem maradt-e el a törlesztéssel, és nem szerepel-e a központi hitelinformációs rendszer feketelistáján, a BAR-listán. Utóbbi egyébként továbbra is megmaradna, azonban csak a fizetőképesség ténye lenne belőle leszűrhető, az eladósodottsági szint nem.

A bankok, a bankszövetség és a pénzügyi felügyelet is a lista mellé állt; érveik szerint a bevezetés egyszerűbbé és gyorsabbá tenné a hitelbírálati folyamatokat, csökkenne a bankok kockázata, ez pedig a hitelkamatok mérséklődésével járhatna. Emellett kedvezően hathatna az egyre terjedő hitelbedőlési hullámra, hiszen a bankok eleve nem nyújtanának kölcsönt olyan ügyfeleknek, akikről tudni lehet: nem tudják majd azt visszafizetni.

A hitelcsődhullám megelőzése az egyik olyan érv, amely akár még azt az alapjogi korlátozást is indokolhatná, amely ellen Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnak kifogásai vannak. Adatvédelmi szempontból ugyanis aggályos lehet a teljes lista, legalábbis a biztos tavaly decemberi állásfoglalása szerint.

Péterfalvi Attila a kezdetektől ellenezte a kezdeményezést, és azóta sem változtatott álláspontján. Véleménye szerint a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos alapjog, amelynek korlátozását puszta üzleti érdekek nem alapozhatják meg. Emellett hangsúlyozza: nem az ellenállása miatt hiúsul meg a lista létrehozása, ő ugyanis nem nyújthat be törvényjavaslatot, és nem akadályozhatja meg a lista létrehozását.

Társadalmi vitára bocsátják az alapbankszámla bevezetéséről szóló terveket. A kormányfő által felkért bizottság szerint fontos lenne a készpénzkímélő fizetési módszerek elterjesztése, valamint az, hogy a pénzintézetek önkéntes megállapodással hozzanak létre egy olcsó alapbankszámlát azoknak, akiknek még nincs számlájuk. Az állami juttatások kifizetését ugyanis a jövőben csak utalással lehetne teljesíteni.