PPP-ügyletek 900 milliárdért

A legnagyobb tétel ezek közül az egyelőre teljesen bizonytalan kimenetelű "nagy autópálya-projekt". Ebbe nem tartozik bele a jelenleg futó két PPP-formában épülő autópálya-szakasz, ám így is 600 milliárd forintot szánna rá a kormány, emlékeztet Világgazdaság. Előkészítés alatt áll még a tervek szerint a 22,5 milliárd forint értékű új MTV-székház építése.

Ezeket leszámítva többé-kevésbé teljes képünk lehet a következő években a magánszektor közreműködésével végrehajtandó beruházásokról. A 2007-ig megvalósuló projektek értéke több mint 250 milliárd forint, ennek csaknem háromnegyedét az M5-ös és M6-os autópálya egy-egy szakasza teszi ki, és az állam 20 évig fizetne érte rendelkezésre állási díjat.

A másik nagy terület a felsőoktatás, ahol oktatási épületek és kollégiumok épülnének és újulnának meg mintegy 57 milliárd forint értékű PPP-beruházások keretében, és az állam 2020-ig, 2025-ig teríti szét fizetési kötelezettségeit. Kérdés azonban, hogy ezen projektek közül mi megy át az Európai Unió statisztikai hivatalának szűrőjén.

Az Eurostat az autópályák (szakértők szerint rendkívül átlátszó) utólagos "PPP-sítését" már elbuktatta, de a kisebb projektek sem érezhetik magukat teljes biztonságban, hiszen például a Művészetek Palotáját szintén államháztartási körbe sorolták vissza. Mivel az unió (külön felkérés nélkül) csak utólag vizsgálódik, így akár még több beruházás költségvetésének kívülre szervezése is kudarcot vallhat.

A Világgazdaság úgy tudja, a tervek szerint jövőre az Állami Autópálya Kezelő Rt. mintegy 200 milliárd forint értékben építtet PPP-formában sztrádaszakaszokat. Azonban kérdéses, hogy a későbbiekben az Eurostat is így ítéli-e meg ezeket a tételeket, másrészt pedig nem lefutott az sem, sikerül-e az ÁAK-t költségvetésen kívülre helyezni.

Ehhez az kellene, hogy bevételeinek legalább felét piaci jellegű tételekből teremtse elő. Kulcskérdés, hogy a bevétel döntő részét jelentő, a büdzséből folyósítandó úgynevezett rendelkezésre állási díjat piaci tételnek, vagy állami támogatásnak minősíti-e az EU statisztikai hivatala, jegyzi meg a gazdasági lap.