A Concorde és a CA-IB kap minden megbízást?

A privatizáció az egyik legjobban teljesítő feltörekvő piaccá tette Magyarországot a 90-es években, az idén azonban ismét kérdések merültek fel az egyes ügyletek átláthatóságát illetően - írta áprilisi számában a Euromoney. A befektetői körökben komoly befolyással bíró londoni gazdaságpolitikai havilap terjedelmes cikke felidézi a budapesti értéktőzsde múlt havi londoni ismertetőjén elhangzottakat, amelyek szerint a kormány tervei alapján csak az idén akár 25 eladási tranzakció is elindulhat, köztük a Postabanké, az FHB-é, Konzumbanké, valamint egy acélipari és egy mezőgazdasági vállalaté.

Salgó István, a pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a befektetőknek tartott tőzsdei ismertetőn azt mondta, hogy a privatizációkat a kormány a lehető legátláthatóbb módon fogja végrehajtani. Már másnap azonban az egyik nagy befektetési bank feltörekvő piaci részlegének vezetője arról panaszkodott a Euromoneynak, hogy az első két tranzakciós megbízást - a Postabankét és az FHB-ét - ugyanaz a helyi értékforgalmazó cég, a Concorde Securities kapta - áll a brit folyóirat cikkében, amely megemlíti, hogy a Concorde-ot Jaksity György, a BÉT elnöke alapította.

Panaszkodnak

A Euromoneynak panaszkodó, név nélkül idézett befektetési banki vezető szerint az emberek már azt is kissé furcsának tartották, amikor az első megbízást a Concorde kapta, mert a cégnek közel sem volt annyi tapasztalata a privatizációs ügyletek lebonyolításában, mint néhány más jelentkezőnek. Amikor azonban a második megbízás is a Concorde-é lett, azt már igen sok bankár meglehetősen bosszantónak tartotta, sőt egy külföldi ország nagykövete egyenesen a magyar miniszterelnökhöz ment, és közölte vele, hogy ez így nem folyatódhat, ha majd Magyarország az EU tagja lesz - idézte forrását a Euromoney.

Nem koherens vádak

A lap szerint azonban valószínű, hogy az ilyen panaszokban a "savanyú a szőlő" jelenségnek is része van. A Euromoney szerint sok megfigyelő úgy tartja, hogy az összes megbízást néhány nagyon jó kapcsolatokkal bíró bank kapja. Magyarországon a vállalati finanszírozási üzletág mindig is a kapcsolatokról szólt, és budapesti pénzügyi körökben rendre hangoztatják is, hogy ismerni kell a fő döntéshozókat. A bankszektor vezetői egymást is mind jól ismerik, jórészt még az egyetemi évekből, ami nem is csoda egy ilyen kis országban. Még ebben a zárt környezetben is feltűnő azonban, hogy két bank - a Concorde Securities és a CA-IB - szinte mindegyik privatizációs konzorciumban benne volt - áll a cikkben. (Ez mondjuk pontosan ellentétben áll azzal a korábbi állítással, hogy a Concorde-nak nincs elég provatizációs tapasztalata. a szerk.)

A legjobb vesztes?

A Euromoney szerint a legutóbbi ügyletek - Postabank, FHB - kapcsán különösen a KPMG-nél bosszankodnak: ez a cég a Merrill Lynch befektetési bankkal konzorciumban indult a Postabank-ügyletért, és "nem érti, hogy miképp veszíthetett". Simonyi Tanás, a KPMG vállalati finanszírozási részlegének vezetője a Euromoneynak azt mondta: nem is a Concorde ajánlata volt a legolcsóbb, hanem az övék, és a Merrill Lynchnek kiemelkedő szerepe volt a kelet-európai banki privatizációkban. Salgó István, a pénzügyminisztérium helyettes államtitkára azonban, aki az értékelő bizottság elnöke volt, azt mondta: a Concorde és a Daiwa Securities közös ajánlata volt a legerősebb, és a Daiwának is jelentős tapasztalatai vannak Kelet-Európában, főleg Romániában. Salgó szerint egyébként is ostobaság lenne csak az ár alapján dönteni.

Két pont

A Euromoney szerint a magyar kormány az ügylet átláthatóságának demonstrálása végett most először közzétette a pontozási rendszer eredményeit: a Concorde 81 pontot szerzett, a KPMG 79-et. A KPMG-s Simonyi András szerint azonban "nekünk megmondták, hogy nem érdekesek a pontszámok ... a Concorde mindig két ponttal előttünk lesz".

A Euromoney végkövetkeztetése szerint lehetetlen tételesen bebizonyítani, hogy az ügylet odaítélésében volt-e szerepe valamilyen kedvezményezettségnek, vagy sem. A lap szerint lehetséges, hogy a "nekünk senki nem segített 1956-ban" tapasztalata is arra tanította a magyarokat, hogy ne bízzanak idegenekben, hanem "helyben keressenek barátokat".