Végkiárusítás az ÁPV Rt.-nél

2004.03.16. 13:00
Az ÁPV Rt.-nek tavaly kevesebb bevétele volt a vártnál, de reményeik szerint idén teljesítik a 334 milliárd forintos tervet. Egy tavaly decemberi kormánydöntés alapján felgyorsítják a még állami tulajdonban lévő eladható vagyon értékesítését, a milliárd forintnyi vagyonból 240 milliárdot tartanának meg. Az ÁPV 334 milliárdos bevételre számít, így csaknem a teljes eladható állami tulajdon magánkézbe kerülhet még az idén. A bevétel általában a költségvetési hiányt csökkenti. A pártok közben a privatizáció üteméről vitatkoznak.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Társaságnak tavaly a tervezett 196 milliárd forint helyett csak 163 milliárd forint bevétele volt. Főleg azért, mert az év végén elmaradt a Mol privatizálása, emiatt az állam mintegy 70 milliárd forint bevételtől esett el, és ezt csak némileg kompenzálta, hogy a Postabankért a vártnál jóval nagyobb összeg folyt be.

Többet várnak

A tavalyi privatizációs programban szereplő tranzakciók jelentős része az év utolsó hónapjaiban valósult meg, így a privatizációs bevételek is akkor folytak be, közölte az Index kérdésére Farkas Andrea szóvivő. Novemberben 11 milliárd forintot hozott a Földhitel- és Jelzálogbank privatizációja, decemberben a Konzumbank, a Postabank, a Belvárosi Irodaház Kft. és a Hungaropharma privatizációjából folyt be 118 milliárd forint.

Bár lapunkat úgy tájékoztatták, hogy a társaság idei üzleti tervét még nem fogadták el, azt már tudni lehet, hogy a tavaly elmaradt magánosítások közül a Malév, az Antenna Hungária, a Nemzeti Tankönyvkiadó és az MTV-székház eladása erre az évre húzódik át. Idén ezekből, valamint a saját társaságai utáni bevételekből és a februárban már lezajlott Mol-privatizációból az ÁPV Rt. 334 milliárd forint bevételt vár.

Idén január-febrárban 78 milliárd forint bevétele volt az ÁPV Rt.-nek, ezt a Molban lévő állami tulajdon eladása hozta. Egy tavaly december eleji kormánydöntés alapján a társaság felgyorsítja a még állami tulajdonban lévő vagyon értékesítését, illetve az értékesítés előkészítését. A legjobban előkészítve az állami tulajdonú agrártársaságok privatizációja van, ebből húszmilliárd forintnyi bevételt remélnek.

Hiányt csökkent?

A Magyar Posta Rt. székhelye
Az állam tulajdonában még 690 milliárd forintnyi vagyon maradt, derül ki az ÁPV Rt. vezetőinek korábbi nyilatkozataiból. A 157 társaságból 37 marad tartós állami tulajdonban. Utóbbiaknak az értéke 240 milliárd forint. Teljesen állami tulajdonban marad a Tiszavíz Vízerőmű Rt., az Eximbank, ötven plusz egy százalék erejéig állami marad a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, a Hitelgarancia Rt., és 25 százalékos részesedést tart meg az állam a Herendi Porcelánmanufaktúrában és a Budapest Airportban. Ezenkívül megmarad a tulajdon az aranyrészvényben vagy - ennek megszűnésével - más módon, de a hatósági jogkör megőrzésével, a következő társaságokban: Mol Rt., OTP, Hungaropharma, Hungexpo, Zsolnay Porcelángyár, Kage, Pick Szeged, Herz Szalámigyár és CD Hungary Rt.

A privatizációs bevételeket az ÁPV Rt. - saját kiadásai levonása után - a központi költségvetésbe fizeti be. A bevétel tehát a hiányt csökkenti. Nem világos azonban, hogy a befolyt összeg milyen mértékben csökkentheti a hiányt, hiszen januárban többször is módosították a terveket, és a különböző számítási módszerek miatt abban sincs egyetértés, hogy most mekkora a hiány. A költségvetésben még 3,8 százalék szerepel, ezt azonban januárban Draskovics Tibor, akkor még kijelölt pénzügyminiszter, 4,6-ra módosította. A Napi Gazdaság február végén adta hírül, hogy az MNB előrejelzése alapján ez a szám sem fedi a valóságot. Az eredményszemléletű elszámolás a jegybank szerint a GDP 5,3 százalékának megfelelő hiányt jelez, ebben már figyelembe vették a Draskovics-csomagot is.

Nem cimkéznek

A bevételeket nem címkézik, bár politikusok többször is próbálkoztak vele. Legutóbb az M5-össel kapcsolatban röppentek fel olyan hírek, hogy az állam a Postabankból privatizációjából befolyó bevételből vásárolja ki a sztrádát. Korábban a Szerencsejáték Rt. eladásából befolyó összeget fordították volna sztrádaépítésre, bár az "aranytojást tojó tyúk" eladásáról nincs is döntés. Ez a lehetőség kormányzati körökben merült fel, az ellenzék azonban hevesen tiltakozott ellene.

A pártok nem csak a Szerencsejáték Rt. sorsáról vitatkoznak. Abban sincs konszenzus, hogy mit és milyen mértékben privatizáljanak. Az SZDSZ álláspontja szerint "a legjobb állam is rosszabb, mint a legrosszabb magántulajdonos", ezért az állami alapfeladatokat ellátó szervezeteken kívül minden állami céget privatizálni kell.

A Fidesz szerint azonban az állami vagyon kiárusítása, a kórházak privatizálása nem baloldali politika. Az ellenzéki párt szerint privatizálni csak kellő megfontoltsággal lehet, a mostani folyamatokat le kell állítani.