Alajos, Leila
19 °C
34 °C

Zökkenőmentes volt az aprópénz kivonása

2008.03.03. 07:42
Felkészült kereskedők, felkészült bankok és jól informált vásárlók - nagyjából így lehet summázni az egy- és kétforintos érmék péntek éjféli búcsúja utáni első tapasztalatokat.

Az éjjel-nappal nyitva tartó üzletek február 29-én éjfélkor leálltak, az illetékes végigbaktatott a pénztárgépsoron és a nyitva tartó kasszákból kivette az egy- és kétforintosokat. Majd az üzlet ment tovább, azzal a különbséggel, hogy a pénztáros ezt követően már kötelezően fejben kerekítette a végösszeget.

Eddig főleg lefelé kerekítettek

Egy nappal korábban a Tescó­ban a pénztáros azt mondta: néhány napja már kerekítget - persze csak annak, aki szóba hozza a forintos témát és leginkább lefelé -, mert erre engedélyt kapott. Az Auchanban február utolsó napjára az összes pénztáros túl volt a képzésen, senki sem morgolódott amiatt, hogy nem a gép számolja ki a visszajárót.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára - aki csakúgy, mint a Napi tudósítója, szombaton több kereskedelmi egységben is feltűnt -, úgy nyilatkozott, hogy szerinte is alaposan felkészültek a kereskedők a váltásra. Nem látott és nem hallott olyan esetet, amikor gondot okozott volna a visszajáró összege. "Ha lett volna komolyabb fennakadás, akkor biztosan hallunk róla - mondta Vámos - , mert a problémás esetek szinte azonnal eljutnak a sajtóhoz, a kereskedők pedig szólnak a szövetségnek." De még az apró sem fogyott el időnek előtte a kasszákból.

Érdekes lett a munkája

A Tesco egyik pénztárosának tapasztalata szerint a legkisebb érmék eltűnésének hírére sokkal többen kezdtek el érdeklődni a munkája iránt, de gyanítja, hogy arról van szó: a média most a szokásosnál többet foglalkozik a pénztárosokkal. Hozzátette, talán ennek köszönhetően a váltást követő első napon délutánig csak egyetlen vevővel találkozott, aki nem hallott az egy- és két-forintosok kivonásáról.

Az élelmiszerkereskedelemben csak elvétve akadt kereskedő, aki hozzányúlt az árakhoz, és kerekített, hogy könnyebb dolga legyen a pénztárosnak. A Match-ban csak a kilencre végződő árakat hagyták meg, a többi esetében kerekítettek. A jelek szerint a cég megpróbálja megúszni a pénztárgép-átállítási mizériát, de hosszabb távon vélhetően mindenhol szükség lesz a kalibrálásra.

A kereskedelmi szövetség adatai szerint jelenleg 360 ezer pénztárgép működik az országban. Az átállíttatásuk összesen 25 milliárd forintba kerülne azzal együtt, hogy néhány ezer megérett a cserére. Vámos szerint az idén a legnagyobb láncok nekiugranak a kasszák átállításának, de sokan nem kívánnak erre költeni.

Kikerekedtek az árak

Az átállítás elsősorban az élelmiszer-kereskedelmet érinti, ahol az egy-két-három vagy hat-hét-nyolc forintra végződő árak nem tűnnek el a polcokról. Az iparcikkek, a nem élelmiszer jellegű napi fogyasztási cikkek vagy a tartós fogyasztási cikkek esetében az árak kikerekednek, első körben szinte mindenütt lefelé. Vámos szerint a kereskedők eddig is kerekítettek volna, ám tapasztalataik szerint a vevők jelentős része igenis foglalkozott a kétforintossal - az egyforintosnál igazoltnak látszik a kikopás, de a kettesnél nem.

Ráadásul a PM és a jegybank túlságosan nagyvonalúan alkalmazza a kerekítést, annak ellenére, hogy az csak a számla végösszegénél aktuális. Kevés (egy vagy két termék) vásárlása esetén a kis érmék eltűnése utáni új rendszer nem kerekítést, hanem árváltozást jelent. Az az élelmiszerkereskedő pedig, aki úgy dönt, hogy az egyes termék végösszegének kerekítésével ússza meg a pénztárgép átállítását, a jövőben arra készülhet, hogy az árváltozásoknál már csak ötösével léphet felfelé vagy lefelé.

Miért kellett bevonni?

A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint az egy- és kétforintosok bevonásával több milliárd forint takarítható meg, de hogy pontosan mennyi, az még nem derült ki. A bevonásról szóló döntéskor, 2007 szeptemberében a lakosság birtokában mintegy egymilliárd darab egyforintos és 900 millió darab kétforintos volt, ennek java része vélhetően soha nem kerül vissza a nemzeti bankba. Ám ez a kisebb veszteség.

A pénzintézet ugyanis a korábbi években naponta átlagosan egymillió darab egy- és ugyanennyi kétforintossal pótolta az évenkénti 10 százalékos mértékű érmekikopást, az előállítási költség pedig névértékenként öt-hatszor nagyobb. Az MNB számításai szerint az aprópénz forgalomban tartása évi 3-4 milliárd forintba kerül (beleértve a gyártási költséget, a tárolással, forgalmazással, csomagolással kapcsolatos kiadásokat is).

Mivel a magyar lakosság az utóbbi években gyakorlatilag már csak befőttes üvegekbe gyűjtötte a két legkisebb névértékű váltópénzt, logikusnak tűnt az érmék kivonásáról szóló döntés. Ráadásul a jegybank felmérése szerint a lakosság többsége támogatta a lépést. A szabályozó szervek azonban a kereskedők szerint jó magyar szokásnak megfelelően megint mindent a legutolsó pillanatra hagytak.

Későn jött a szabályozás

Először tavaly októberben merült fel az érmekivonás ötlete, amit a kiskereskedők is támogattak. A döntés decemberre született meg, de a szabályozó rendelet értelmezése csak december második felében került nyilvánosságra. Eszerint nem az egyes terméktételek áránál, hanem csak a számla végösszegénél kell alkalmazni a kerekítési szabályokat és a kerekítés összegét nem kell külön bizonylatolni.

A kereskedők szerint az értelmezés már túl későn jött ahhoz, hogy a nagy láncok az átállás időpontjára új pénztárgépszoftvert gyártassanak és azt feltelepítsék, majd az APEH-hal jóváhagyassák (a törvény nem teszi kötelezővé a pénztárgépek átállítását). A legnagyobb hálózatok ezért úgy döntöttek, hogy a termékek árához most nem nyúlnak hozzá, és a számla végösszegét a pénztárban fejben kerekítik, amíg a gépeket nem állítják át. Ez a láncok szerint egy hónapnál biztosan több időt vesz igénybe.