Árpád
-2 °C
4 °C

Még kisebb növekedés, még nagyobb infláció

2008.03.19. 13:37
A piaci konszenzushoz közelítve, jelentősen változtatta a főbb makrogazdasági paraméterekre vonatkozó előrejelzését a kormány. A hiányterv maradt.

A kabinet eddig 2,8 százalékos gazdasági növekedésre számított idén, ám most 2,4 százalékra szállította le várakozását - ismertette Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. A lefele módosítást vélhetően az indokolta, hogy a tavalyi GDP-adat vérszegényre, mindösszesen 1,3 százalékosra sikeredett, és az idei első jelek alapján nem nagyon látszik, hogy idén ütemesen bővülne a gazdaság. Veres elsősorban az amerikai és az EU tagországok növekedési kilátásainak romlásával, valamint a hitelpiaci zavarokkal magyarázta a változtatást.

Nem mellékesen: a jegybank szűk egy hónappal ezelőtt vitte lejjebb saját prognózisát, ám az MNB szakértői gárdája a kormány mostani 2,4 százalékos előrejelzéséről mérsékelték kerek 2 százalékra a 2008-as növekedési ütemre vonatkozó várakozásukat.

A kormány az eddig gondoltnál, vagyis annál, amire az idei költségvetést alapozta és amit a konvergenciaprogramban feltüntetett, érdemben magasabb inflációra számít. Több mint 1 százalékponttal emelte az áremelkedési prognózisát, így most - a jegybankkal egyetemben - 5,9 százalékos átlagos drágulással kalkulál. A világpiaci élelmiszerárak és az olajdrágulás állhat a felfele korrigálás hátterében.

Tegnap állítólag még számoltak

Veres János tegnap, azaz szinte percre pontosan a mai bejelentés előtt 24 órával azt mondta a Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón, hogy a tárca, illetve a kormány heteken belül, maximum egy hónapon belül előáll az új prognózissal, de még számolnak.

Az államháztartási deficitcél azonban nem változik, marad a GDP arányában mért hiányterv 4 százalék. Ez egyébként nem mond ellent a gazdasági növekedési ütemre és a várható inflációra vonatkozó előrejelzés le-, illetve felemelésének. A mindösszesen néhány tizedpontos GDP-ütemvesztés a bevételekben alig mutatkozhat meg, 1 százalékponttal nagyobb infláció pedig mindösszesen a GDP 0,04 százalékával, azaz körülbelül 10 milliárd forinttal javítja a költségvetési egyenleget.

Utóbbi magyarázata az, hogy ugyan az áfabevételeknél, és a magasabb bruttó béremelés miatt a személyi jövedelemadó-bevételeknél összességében pár tízmilliárdos bevételi többletet eredményezhet a magas infláció, illetve azt kompenzálandó nagyobb béremelés, ám a pótlólagos nyugdíjemelés ezt szinte teljes egészében elviszi.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?