A kabinet eddig 2,8 százalékos gazdasági növekedésre számított idén, ám most 2,4 százalékra szállította le várakozását - ismertette Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. A lefele módosítást vélhetően az indokolta, hogy a tavalyi GDP-adat vérszegényre, mindösszesen 1,3 százalékosra sikeredett, és az idei első jelek alapján nem nagyon látszik, hogy idén ütemesen bővülne a gazdaság. Veres elsősorban az amerikai és az EU tagországok növekedési kilátásainak romlásával, valamint a hitelpiaci zavarokkal magyarázta a változtatást.
Nem mellékesen: a jegybank szűk egy hónappal ezelőtt vitte lejjebb saját prognózisát, ám az MNB szakértői gárdája a kormány mostani 2,4 százalékos előrejelzéséről mérsékelték kerek 2 százalékra a 2008-as növekedési ütemre vonatkozó várakozásukat.
A kormány az eddig gondoltnál, vagyis annál, amire az idei költségvetést alapozta és amit a konvergenciaprogramban feltüntetett, érdemben magasabb inflációra számít. Több mint 1 százalékponttal emelte az áremelkedési prognózisát, így most - a jegybankkal egyetemben - 5,9 százalékos átlagos drágulással kalkulál. A világpiaci élelmiszerárak és az olajdrágulás állhat a felfele korrigálás hátterében.
Tegnap állítólag még számoltak
Veres János tegnap, azaz szinte percre pontosan a mai bejelentés előtt 24 órával azt mondta a Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón, hogy a tárca, illetve a kormány heteken belül, maximum egy hónapon belül előáll az új prognózissal, de még számolnak.
Az államháztartási deficitcél azonban nem változik, marad a GDP arányában mért hiányterv 4 százalék. Ez egyébként nem mond ellent a gazdasági növekedési ütemre és a várható inflációra vonatkozó előrejelzés le-, illetve felemelésének. A mindösszesen néhány tizedpontos GDP-ütemvesztés a bevételekben alig mutatkozhat meg, 1 százalékponttal nagyobb infláció pedig mindösszesen a GDP 0,04 százalékával, azaz körülbelül 10 milliárd forinttal javítja a költségvetési egyenleget.
Utóbbi magyarázata az, hogy ugyan az áfabevételeknél, és a magasabb bruttó béremelés miatt a személyi jövedelemadó-bevételeknél összességében pár tízmilliárdos bevételi többletet eredményezhet a magas infláció, illetve azt kompenzálandó nagyobb béremelés, ám a pótlólagos nyugdíjemelés ezt szinte teljes egészében elviszi.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
