Ki fizeti vissza a hiteleket?

2006.11.22. 10:51
Az utóbbi időben fogyasztvédelmi szempontból több a kifogásolható hitelügyintézés - állapította meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Ennek oka: az élesedő versenyben a hitelintézetek nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy megvizsgálják az ügyfelek teherbíró képességét. A felügyelet ajánlást adott közre, hogy egységesítse a hitelezési gyakorlatot, és érvényesítse a fogyasztóvédelmi szempontokat.

A PSZÁF szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hitelintézetek nem helyeznek kellő hangsúlyt arra, hogy megismerjék az ügyfelek teherviselő képsességét, jövedelmi viszonyait. A felügyelet szerint ez azért probléma, mert így az ügyfél sem kap megfelelő tájékoztatást. A piac gyors bővülése, a folyamatos termékinnnováció miatt az ügyfelek számára egyre nehezebben érthető konstrukciók kerülnek piacra, ezekkel a fogyasztók általános pénzügyi kultúrája, tudása nehezen tart lépést. Így fennáll annak a veszélye, hogy az ügyfelek olyan hosszútávú kötelezettséget vállalnak, melyek előnyeit, hátrányait, lehetségeshatásait nem ismerik kellően.

Tájékozatlan ügyfelek

A felügyelet számos olyan piaci gyakorlattal, eljárással találkozott, amelyek ugyan nem jogszabályellenesek, de fogyasztóvédelmi szempontból, a tájékoztatás hiányosságai miatt kifogásolhatók. Ezek a jelenségek elkerülhetőek lennének közérthető és alapos ügyfél-tájékoztatással, és azzal, ha a pénzügyi intézmények megfelelnének bizonyos általánosan elvárható fogyasztóvédelmi elveknek. Ennek érdekében tett közzé a PSZÁF egy ajánlást.

A cél, hogy a bankok az ügyfelek érdekeit, kockázatviselési képességét fokozottabban vegyék figyelembe, és javuljon az ügyfelek tájékozottsága és érdekérvényesítő képessége is. A hitelintézetek felelősen működjenek közre az ügyfelek teherbíró képességét meghaladó eladósodás elkerüléséért - szorgalmazza a PÁSZF -, s a hitelezés is feleljen meg az általános fogyasztóvédelmi elveknek. Vagyis a bankoknak minden esetben fel kell mérniük az ügyfelek igényét és teherbíró képességét. A PSZÁF nem javasolja azt a gyakorlatot, hogy a pénzügyi mutatók javítása miatt úgy helyezzenek ki hiteleket, hogy figyelmen kívül hagyják az ügyfelek hitelbírását.

A bankoknak közérthetően és egyértelműen kell tájékoztatniuk az ügyfeleket a termékekről, hiszen ennek célja, hogy az ügyfelek kiválaszthassák a nekik megfelelő konstrukciót. Miután az ügyfél kiválasztotta a konkrét hitelterméket, és megadta az igényelt hitel főbb jellemzőit (hitelösszeg, futamidő), a pénzügyi intézménynek írásos tájékoztatást kell adnia, ha a hitel összege több mint 500 ezer forint, a futamidő pedig hosszabb egy évnél. Ennek is az a célja, hogy az ügyfelek minden lényeges elemmel tisztában legyenek.

THM, feketelista, árukapcsolás

A PSZÁF konkrét példákat is említ ajánlásában. Ha akciós terméket hirdetnek meg, egyértelműen be kell mutatni az előnyöket a nem akciós hitelekkel szemben. Azt is meg kell jelölni, az előny milyen időtávra szól, és ez mekkora megtakarítást jelent az ügyfélnek. Általános szabályként minden hirdetésben fel kell tüntetni a THM mértékét. Az sem jelent kivételt, ha ingyenhitel, kedvező kamatozású hitel, elengedjük a kamatlábat kifejezések szerepelnek a hirdetésben. A felügyelet ajánlása szerint ezekben az esetekben legalább akkora betűkkel, ugyanolyan megjelenítésben kell feltüntetni a THM mértékét.

Az ügyfelek életkora miatt nem lehet automatikusan elutasítani a hitelt. A hitelintézetnek mérlegelnie kell, milyen módon nyújthat hitelt az idősebb ügyfeleknek. Ha a hitelkonstrukció olyan, hogy a banki feketelistás szereplés automatikus elutasítással jár, a banknak még hiteligénylés benyújtása előtt meg kell győződnie róla, hogy szerepel-e az ügyfél a listán. Ezzel megkímélik az ügyfeleket a hitel benyújtásával járó költségektől. (Ennek módja: a bank tájékoztatja az ügyfelet, hogy fekelistás szereplése elutasítást jelent, az ügyfél ezért élhet évi egyszeri ingyenes lekérdezési lehetőségével.)

A pénzintézetnek meg kell határoznia a hitelbírálati idő maximális hosszát, és erről tájékoztatnia kell az ügyfelet. Arra is törekedniük kell a hitelintézeteknek, hogy a hiteltermékek költségstruktúrája minél egyszerűbb legyen, minél kevesebb jogcímen számoljanank fel díjat. Ennek célja, hogy az ügyfél számára minél átláthatóbb legyen a termék és az ahhoz kapcsolódó valamennyi költség. A használt fogalmakat egyértelműen meg kell határozni. Egy díjtípus csökkentésének kiemelésével nem tüntethetik fel kedvezőbb színben a terméket, ha az ügyfél által fizetendő összes díj együttes összege nem csökken, mivel más díjelemek mértéke megemelkedett.

Szabad mozgás

Ha a hitelnyújtás feltétele hitelfedezeti célú életbiztosítás megkötése, akkor erre csak pozitív hitelbírálat után kerülhet sor. Ezzel elkerülhető, hogy az ügyfél elutasított hiteligénylés esetén fölöslegesen kössön életbiztosítást. Arra is törekedni kell, hogy ha lehetséges (például nem a termékbe beépített csoportos biztosításról van szó), az ügyfél szabadon választhasson több biztosítótársaság terméke közül. A termékekhez, hitelekhez a bankok természetesen nem csatolhatnak más, kötelezően igénybe veendő szolgáltatást.

A pénzügyi intézmény az egyes konkrét díjelemekhez kapcsolva határozza meg azokat az okokat, eseményeket, amelyek bekövetkezésekor egyoldalúan módosíthatja a szerződést. A megjelölt oknak, eseménynek azonban szervesen kapcsolódnia kell az adott szerződési elemek pénzügyi intézményeknél jelentkező költségtartalmához. A jegybanki kamatváltozás például nem lehet indok a kezelési költség emeléséhez. Ha a hitelezéshez értékbecslés készül, és annak díját az ügyfél megfizeti, az ügyfélnek legyen lehetősége megismerni az értékbecslést, illetve tarthassa meg annak egy példányát. Ha az ügyfél át szeretné vinni hitelét egy másik pénzügyi intézményhez, akkor a bank ne hátráltassa ezt - szögezi le a PSZÁF.