Gerzson
-3 °C
3 °C

Félelem és rettegés a munkahelyen

2008.03.25. 07:40
Január óta a munkaügyi ellenőrök azt is vizsgálhatják, a munkaadó nem alkalmaz-e pszichoterrort a dolgozói ellen. A szakszervezetek szerint nagyon sok magyar munkahely súlyos stresszforrás, ennek kiváltója többek között a teljesítménykényszer, a túlmunka, a pihenőidő és a szabadság megnyirbálása, a munkabér nem időben történő kifizetése vagy az, hogy a beteg ember nem mer elmenni táppénzre.

Már vizsgálja a hatóság a januárban életbe lépett „stressztörvény” alapján, hogy a vállalkozások felmérik-e az egyes munkakörök pszichés kockázatait – tájékoztatta a Világgazdaságot az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). Sőt a munkavédelmi felügyelők azt is ellenőrzik, hogy a kockázat értékelését követően a cég megtesz-e mindent, hogy csökkentse a napi robot okozta nyomást.

A teljesítménykényszer, a túlmunka, a pihenőidő és a szabadság megnyirbálása, a munkabér nem időben történő kifizetése – ezek a legnagyobb stresszforrások a munkahelyeken a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint. Hernádvölgyi Andrea alelnök jelezte: az is komoly pszichés terhet jelent, hogy sokan hiába betegek, nem mernek táppénzre menni, félnek, hogy emiatt kirúgják őket az állásukból. Az alelnök szerint sok munkahelyen pszichoterrorral (mobbing) igyekeznek megfélemlíteni a dolgozókat.

Ezt erősíti meg a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal egy korábbi tanulmánya, amely állítja: a dolgozók mintegy 3-4 százaléka szenved a pszichoterrortól. A munkahelyi feladatok gyakori megváltoztatása, az értelmetlen munka, az olyan feladatok elvégzésére való kényszerítés, amely egészségkárosodást okoz, a főnök arroganciája, a gúnyolódás, a burkolt gyanúsítgatás, a magánéletet kritizáló megjegyzések egyaránt a pszichoterror eszközei lehetnek.

Az év elején módosított munkavédelmi jogszabályok részben ezek ellenőrzését is lehetővé teszik. A regula alapján ugyanis pszichoszociális kockázatnak minősül minden, a dolgozót a munkahelyén érő olyan hatás – konfliktus, munkaszervezési gondok, a foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága –, amely stresszt, valamint annak hatására valamilyen munkabalesetet, illetve lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) betegséget okoz.

Az OMMF hatásköre kiterjed a munkavédelmi (azaz a munka-egészségügyi és munkabiztonsági) előírások végrehajtásának ellenőrzésére, és ha indokolt, élünk a szabálysértéssel arányos mértékű szankcionálás lehetőségével – hangsúlyozta lapunknak Groszmann Mária, az OMMF elnökhelyettese.

Mivel ezek a munkaadói vétségek nem minősülnek súlyos jogsértésnek, a 30 ezertől húszmillió forintig terjedő büntetésnek vélhetően a minimumát róják ki a felügyelők. Nem úgy, mint például a munkaidő szabályainak a megsértésekor, például túlmunka esetén, ahol már többmilliós szankcióra is számíthat a cég.