Pörgött a régiós piac
A régióban általában azonban éppen az óriás fúziók és felvásárlások jelentették a növekedés motorját, több tranzakció értéke még az 1 milliárd dolláros határt is átlépte. A piac értékének 55%-át (27,8 milliárd dollár értékben) 56 olyan nagyméretű tranzakció adta, melyek egyenkénti értéke meghaladta a 100 millió dollárt. A külföldi befektetők különösen aktívak voltak 2004-ben: az ügyletek 39%-át, szám szerint 477-et, ők bonyolították le a régióban. Ez mintegy 30%-os növekedést jelent a 2003-as adatokhoz viszonyítva. A gyenge dollár ellenére a 2003-as 48 tranzakciót követően 2004-ben 52 ügylettel az amerikai befektetők számítottak a legaktívabbnak. Őket a német (49) és az osztrák (48) befektetők követik a rangsorban. A legnagyobb tranzakciók Oroszországhoz kötődnek, a top tízbe került ügyletek közül a befektetői vagy a cél oldalon (az első három helyzetnél például mindkét részen) hét tranzakcióban szerepel orosz tőke.
Magyarországon 2004-ben a publikus tranzakciók száma, beleértve mind a magánszektorbeli ügyleteket, mind a privatizációkat, 126 volt. Ennek alapján a PricewaterhouseCoopers a teljes piac nagyságát mintegy 3,7 milliárd dollárra becsüli. A magyarországi, csak a magánszektorbeli tranzakciókat magába foglaló M&A piac becsült értéke mintegy 3,3 milliárd dollár volt, 24%-kal magasabb, mint 2003-ban. A piac teljes értéke 2002 óta növekszik, azonban még mindig nem érte el a 2000-es rekord értéket (ekkor 6,6 milliárd volt). A magyar piac fejlettségét mutatja, hogy az M&A tranzakciók GDP-hez mért aránya a harmadik legmagasabb volt a régióban, Csehország és Oroszország után. Ez az arány a 2003-as évhez képest is emelkedett, 1,8%-ról 2,2%-ra. A tranzakciók száma ugyanakkor tovább csökkent, 115-re. 2002-ben még 179, 2003-ban 128 tranzakció jött létre.
Aktív külföldiek
A külföldi befektetôk igen aktívak voltak 2004-ben Magyarországon, az általuk kezdeményezett tranzakciók száma 55-re nôtt a 2003-as 44-rôl, melyek összes nyilvánosságra hozott értéke is emelkedett. A növekedés okai között szerepel egyrészt Magyarország EU-csatlakozásával megerôsödött befektetôi kedv, másrészt a globális és nyugat-európai piacok kedvezô gazdasági fejleményei. A legtöbb külföldi befektetést osztrák cégek hajtották végre, ezek között szerepeltek a CE Oil & Gas Beteiligung und Verwaltung 15,5%-os részesedésszerzése a Tiszai Vegyi Kombinátban 103 millió dollárért vagy a Budapesti Tôzsde (BÉT Rt.) többségi csomagjának megvásárlása a Bécsi Tôzsde (Wiener Boerse AG) és egyéb befektetôk csoportja által.
A németországi befektetôk nyolc, a nagy-britanniaiak hét, az Egyesült Államok-beliek hat tranzakciót zártak le az év során. Szembetûnô a nagy-britanniai cégek aktivitásának növekedése. A magyar vállalatok között létrejött felvásárlások és egyesülések az összes tranzakció 43%-át adták, amely jelentôs csökkenés a 2003-as 60%-hoz képest. A mintegy 50 tranzakció során többségében stratégiai befektetôk álltak a vevôi oldalon.
Szűkülő privatizáció
2004-ben tizenegy privatizáció zárult le, amely némileg meghaladja a 2003-ban lezárult hetet. Ugyanakkor a privatizációk teljes értéke 435 millió dollár volt, amely nem éri el a 2003-as 560 millió dollárt, és az 1995-ben megvalósult legmagasabb privatizációs összértékhez, vagyis 3,83 milliárd dollárhoz1 képest is igen alacsony. A legnagyobb lezárult privatizációs tranzakció a MOL 11,5%-os csomagjának értékesítése volt nemzetközi intézményi befektetôk számára, mintegy 359 millió dollár értékben. Szintén kiemelkedôen nagy értékû tranzakció volt a Dunaferr Dunai Vasmûvek privatizációja, amelynél a vételár 2,2 millió dollár volt, és a vevôk további mintegy 292 millió dollár értékû hitelt vállaltak át, egyéb kötelezettségek mellet.
- Budapest, XIII. kerület Szegedi út 53.
- Alapterület m2 Szobák db Vételár
- Budapest, III. kerület Héthalom utca 14.
- Alapterület m2 Szobák db Vételár
Rovataink a Facebookon