Itthon is?
Bár hasonló botrányra idehaza még nem volt példa, nem elképzelhetetlen, hogy a lemezkiadók, médiavállalatok, menedzserek némelyike él vagy élt már korábban ilyen módszerrel. Machán Frigyes, a Radio Café 98.6 vezető zenei szerkesztője szerint például ugyan a kisebb, alternatív adókat nyilvánvalóan nem éri meg lefizetni, de a nagy rádiókat szerinte Magyarországon is megkörnyékezik a kiadómogulok. Ezzel a véleménnyel nem ért egyet Vovesz Tibor, a Juventus programigazgatója, aki szerint a magyar médiapiacon ilyesmire még nem volt példa, s ha nem a minőséget vennék figyelembe, hallgatókat veszítenének, amit nem lehet pénzzel vagy más juttatással ellensúlyozni.
A Danubius közvéleménykutató cég segítségével szerez információkat hallgatói preferenciáiról. Ha egy dal nem tetszik a közönségnek, játszhatjuk azt akár napjában többször is, akkor sem lesz kedveltebb, így nem fűződik érdekünk ahhoz, hogy a kiadókat más módon segítsük - tette hozzá Csík Gabriella, a Danubius zenei igazgatója. Számukra az a legfontosabb, hogy a hallgatóik ízlésének megfelelő zenét játszanak.
A magyar gyakorlat szerint a rádiók az Artisjuson keresztül fizetik a jogdíjakat az egyes szerzőknek. Rendszeres időközönként elküldik a kimutatást az egyesületnek arról, mikor, milyen hosszan, mely szerző melyik számát játszották, s ennek, illetve az adott időszakra vonatkozó bevételnek megfelelően az Artisjus állapítja meg, és utalja át a jogdíjakat. A rádiók így nem is tudják, kinek mekkora jogdíjat fizetnek, ez is segít elkerülni a visszaéléseket.