Egyheti pénzünk már elveszett

2007.08.17. 10:32
Az év első hat hónapjában a közszférában nominálértéken is csökkentek a keresetek, a reálbércsökkenés azonban a versenyszférát is sújtotta. Az első félév átlaga 6,4 százalékos mínusz. Az infláció szeptemberi – a tavaly őszi adó- és járulékemelések bázishatásának megjelenésével együtt járó – csökkenésével a reálbérek minuszba fordulása is megállhat, vagy mérséklődhet.

A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaság egészét tekintve 2007. január-júniusban átlagosan 2 millió 778 ezer volt. A bruttó átlagkeresetek összességében 7,9, a nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A január-júniusi reálkereset (a fogyasztóiár-index 8,6 százalékos növekedése mellett) 6,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A 6,4 százalékos csökkenés másképpen számolva azt jelenti: ha éves szinten keresnénk ennyivel kevesebbet érő pénzt, az több mint félhavi "ingyenmunkát" feltételezne a tavalyi évhez képest. Fél év alatt így több mint egy hetet dolgoztunk úgy, hogy azért nem kaptunk pénzt.

Az év első hat hónapjában a költségvetési szférában 761 ezren, a versenyszférában 1 millió 942 ezren dolgoztak. A költségvetési szférában összességében közel 5 százalékkal csökkent a létszám.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 181 500 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 171 600 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 208 300 forint volt, de ez az összeg tartalmazza az előző évre vonatkozó, januárban kifizetett egyhavi külön juttatást.

Az első félévben a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 3,8 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagot meghaladó mértékben nőttek a keresetek az építőiparban (19,6%). Ebben szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedése alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél.

Az év első felében a nettó keresetek átlagosan 1,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a versenyszférában 3,4 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél 1,5 százalékos csökkenés következett be. A nettó keresetek alacsony növekedési ütemében meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januári további emelése.

A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 112 500 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83 700, a szellemi foglalkozásúaké 144 900 forint volt.