Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Elképzelhető, hogy azoknak a szakértőknek lesz igazuk, akik úgy vélték: a kiigazítás megélhetési sokkját a vállalatok ugyan még kompenzálták, de az így elszenvedett profitcsökkenés előbb-utóbb korrekcióra készteti őket. Legalábbis erre utal, hogy a versenyszektorban a bruttó keresetek éves növekedési üteme 10,8 százalékról 8 százalékra esett vissza.
Ennek megfelelően a reálkeresetek visszaesése is nagyobb volt a nyár utolsó hónapjában, mint júliusban, pedig már arra lehetett számítani, hogy az index felfelé kapaszkodását év végéig nem töri meg semmi.
A következő hónapokban az infláció mérséklődése miatt (a bázishatások miatt 8,3 százalékról 6,4 százalékig esett vissza az árindex) a reálbérek kisebb ütemű zsugorodására számíthatunk, ám amennyiben a bérdinamika visszaesése tartós lesz, ez a "felpattanás" kisebb lehet a korábban vártnál. Így az éves átlagos reálbércsökkenés öt százalék körül alakulhat (esetleg kicsit nagyobb is lehet), de még ez is kisebb, mint az első nyolc hónapra jellemző 6,3 százalék.
Inflációs és kamatpolitikai szempontból érdemes megjegyezni, hogy a rendszeres kifizetések esetében is csökkent a kiáramlás üteme. Ezt a mutatót a jegybank is kiemelten figyeli, ugyanis az év eddigi részében inkább csak a prémiumok, eseti kifizetések körében volt megfigyelhető némi korrekció, ám ezúttal a Központi Statisztikai Hivatal az utóbbi 11 hónap legkisebb indexét jelentette.
A létszámadatokból az tűnik ki, hogy folytatódik a költségvetési szektorban a leépítési folyamat. Augusztusban 742 ezer fő dolgozott a közszférában, ez 42 ezerrel kisebb, mint egy éve, a 2003-as szinthez képest pedig már 85 ezerrel dolgoznak kevesebben az államnak. Ez 10 százalékos állománycsökkenést jelent.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
