Drágább lesz a reklám a csatlakozás után

2003.11.05. 12:06
Bár minden vállalat vallja, hogy felkészült az EU csatlakozásra, minél közelebb kerül a csatlakozás dátuma, annál több bizonytalansági tényező jelenik meg a vállalatok életében - derül ki a MediaLab tanulmányából. Egyre nehezebben tudják a termékeik, szolgáltatásaik iránti keresletet, és ezáltal az elkövetkező évek reklámköltségvetését megbecsülni.
A média fogyasztás átrendeződése a már folyamatban levő tendenciákra épül: bulvárosodás és ingyenes médiumok előtérbe kerülése minden médiatípusban. Ezt a folyamatot a vásárlóerő középtávon várható erősödése fogja megtörni.

Nézőket veszíthet a két kereskedelmi tévé

A tévénézés mennyisége rövidtávon akár még nőhet is, középtávon azonban az emberek várhatóan a szórakozás más, mozgalmasabb formáit is jobban megengedhetik maguknak. A mozgalmasabb élet a közterületi és a beltéri reklámok hatékonyságát növeli, mely jó alternatívát nyújt majd a tévén elveszített kontaktusok pótlására.

A két országos kereskedelmi csatornából folyamatos nézői kiáramlást vár a MediaLab, mely az aktívabb életmód mellett betudható a folyamatosan szaporodó kábelcsatornáknak is. Az emberek igényessége a tematikus csatornák felé fogja fordítani a figyelmet.

A rádióhallgatási szokásokban jelentősebb átrendeződés nem várható - csak az egyes csatornák közötti arányok változhatnak meg az aktuális programkínálat függvényében.

A MediaLab szerint a sajtó területén várhatóak a legkomolyabb változások. Egyes lapszegmensek kivételével a példányszámok lassú, de tartós csökkenésével számolnak. Kivételnek a bulvárlapok, az ingyenes újságok számítanak

Áremelkedés várható a tévés reklámoknál

A televízió tökéletesen működik a magas nézettség miatt. Azonban a programmal kapcsolatos komoly beruházásokhoz nem párosult arányos hirdetési árbevétel, annak ellenére, hogy komoly reklámidő túlkereslet van a piacon. Az elkövetkezendő két évben átlagosan 20 százalék körüli áremelkedés várható a tévé hirdetési árakban. Az ezt követő években az éves növekedés évről-évre közelíteni fog az inflációhoz, és így középtávon a hazai médiatípusok közötti árarány el fogja érni a nemzetközi átlagot.

A csökkenő példányszámú lapok esetében - melyek a piac jelentős részét teszik ki -, a hirdetési ár növekedése infláció körüli, vagy annál kevesebb lesz. Az emelkedő példányszámú lapok, értékes célcsoportok esetében, értelemszerűen az inflációt jóval meghaladó mértékben emelik hirdetési tarifáikat. Mivel sajtó esetében a lapon belüli hirdetések száma nincs korlátozva, a megnövekedett kereslet közvetlen hatást nem gyakorol az árakra.

Mivel a rádiópiacon markáns változás se hallgatói, se kereslet-kínálati oldalról nem várható, a médiainfláció mértéke rövidtávon a fogyasztói árak inflációja szintjén marad.

Taktikai jelenlét az interneten

Közterületi reklámok esetében az árak stagnálása várható rövidtávon a piaci viszonyok zavaros volta miatt. Ezen középtávon a plakátok iránti túlkereslet változtathat.

Az interenetet hirdetők mindaddig kiegészítő, taktikai jellegű médiaeszköznek tekintik, ameddig a rendszeres internet használók aránya nem éri el a kritikus 30-40 százalékot. Rövidtávon minimális árnövekedés várható, az internetes gazdaság iránti korábbi, hirtelen bekövetkezett, nagymértékű bizalomvesztés még máig is érezteti hatását, a hirdetők ódzkodnak a markáns online megjelenéstől.

A MediaLab előrejelzése szerint a klasszikus médiában megjelenő költések rövidtávon -2005-re- 20 százalékkal, míg középtávon -2008-ra- 65 százalékkal fognak nőni.