Ábrahám
17 °C
29 °C

Önkormányzati adósságválság közeleg?

2008.03.14. 07:22
Tavaly az előző év másfélszeresére, 600 milliárd forintra nőtt az önkormányzatok és a kistérségi társulások adósságállománya. Ezzel rekordszintet ért el az önkormányzatok kötvény- és hitelállománya. Főként a hosszú távú eladósodottság jellemző, és az, hogy fejlesztési kötvényeket vesznek fel a települések. Kétséges azonban, hogy azokat mindig fejlesztésre is használják-e fel.

Tavaly másfélszeresére nőtt, és az év végére elérte a 600 milliárd forintot az önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások hosszú lejáratú adósságállománya – ez derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) napokban lezárult elemzéséből. A lapunknak megküldött adatokból kitűnik: a hosszú távú követelések állománya az év elejéhez képest 192,1 milliárd forinttal, 46,71 százalékkal, a 2007. szeptember 30-i állapothoz képest pedig 82,7 milliárddal, 15,89 százalékkal emelkedett.

Fejlesztési kötvény működésre

A különböző típusú hitelek és kölcsönök közül a helyhatóságok a fejlesztési célú kötvényeket részesítették előnyben, különösen az utolsó negyedévben, amikor ezek állománya több mint kétszeresére, 75 milliárd forintról 177 milliárdra emelkedett. Ezeket az összegeket elvileg fejlesztésekre kellene fordítani, ám mivel a települések évek óta súlyos anyagi gondokkal küzdenek, szakemberek szerint korántsem biztos, hogy a kötvényeket valóban az eredeti célokra költik.

Az aggályokat növeli az is, hogy szakértők úgy vélik, a kötvénykibocsátásnak éppen az az „előnye”, hogy a kockázatelemzés és a felhasználás nyomon követése is jóval lazább, mint a banki hitelek esetében, vagyis e források népszerűsége arra utal, sok helyhatóság a működési kiadásokat kívánja ily módon finanszírozni. Főleg, hogy a beruházási célú hitelek állománya 2007 utolsó negyedévében még csökkent is.

Félnek a kormánytól

Igaz, annak is van esélye, hogy a települések a várható kormányzati szigorításoktól való félelmükben előre „betartalékolnak” nagyobb összegeket, s ezekből később az uniós fejlesztések önrészét szándékozzák kipótolni. Az, hogy a tavalyi mintegy 200 milliárd forintnyi hosszú lejáratú adósságot a helyhatóságok pontosan mire költötték, csak hónapok múltán derülhet ki, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ugyanis az egyes önkormányzatoknál végzendő vizsgálatok során a hitelek felhasználását is górcső alá veszi.

Lóránt Zoltán, az ÁSZ Önkormányzati és Ellenőrzési Területi Igazgatóságának vezetője úgy számol, pontos kimutatás csak az év végére készülhet. A szakember aggasztónak nevezte az adósságállomány növekedését, és úgy vélekedett, minél előbb át kell alakítani az önkormányzatok finanszírozásának jelenlegi rendszerét.

Hosszú távra adósodnak el

A pénzügyi gondokra utal az is, hogy a különböző településtípusok közül a megyei önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások hosszú lejáratú adóssága emelkedett a legnagyobb mértékben a múlt évben: a kötvények és kölcsönök állománya mintegy 3,5-szeresére nőtt. Holott e helyhatóságok fő feladata a különböző intézmények, szervezetek fenntartása, vagyis bevételük nemigen keletkezik.

Kérdés, mikor érkezik el az a pont, amikor az önkormányzatok képtelenek biztosítani az oktatás és a kultúra finanszírozásához szükséges forrásokat. Igaz, a megyei önkormányzatok adósságállománya összességében még mindig jócskán elmarad a városokétól: előbbi aránya az összes állományon belül tavaly év végén 7,4 százalék volt, míg a városoké 52 százalék.