Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Önkormányzati adósságválság közeleg?

2008.03.14. 07:22
Tavaly az előző év másfélszeresére, 600 milliárd forintra nőtt az önkormányzatok és a kistérségi társulások adósságállománya. Ezzel rekordszintet ért el az önkormányzatok kötvény- és hitelállománya. Főként a hosszú távú eladósodottság jellemző, és az, hogy fejlesztési kötvényeket vesznek fel a települések. Kétséges azonban, hogy azokat mindig fejlesztésre is használják-e fel.

Tavaly másfélszeresére nőtt, és az év végére elérte a 600 milliárd forintot az önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások hosszú lejáratú adósságállománya – ez derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) napokban lezárult elemzéséből. A lapunknak megküldött adatokból kitűnik: a hosszú távú követelések állománya az év elejéhez képest 192,1 milliárd forinttal, 46,71 százalékkal, a 2007. szeptember 30-i állapothoz képest pedig 82,7 milliárddal, 15,89 százalékkal emelkedett.

Fejlesztési kötvény működésre

A különböző típusú hitelek és kölcsönök közül a helyhatóságok a fejlesztési célú kötvényeket részesítették előnyben, különösen az utolsó negyedévben, amikor ezek állománya több mint kétszeresére, 75 milliárd forintról 177 milliárdra emelkedett. Ezeket az összegeket elvileg fejlesztésekre kellene fordítani, ám mivel a települések évek óta súlyos anyagi gondokkal küzdenek, szakemberek szerint korántsem biztos, hogy a kötvényeket valóban az eredeti célokra költik.

Az aggályokat növeli az is, hogy szakértők úgy vélik, a kötvénykibocsátásnak éppen az az „előnye”, hogy a kockázatelemzés és a felhasználás nyomon követése is jóval lazább, mint a banki hitelek esetében, vagyis e források népszerűsége arra utal, sok helyhatóság a működési kiadásokat kívánja ily módon finanszírozni. Főleg, hogy a beruházási célú hitelek állománya 2007 utolsó negyedévében még csökkent is.

Félnek a kormánytól

Igaz, annak is van esélye, hogy a települések a várható kormányzati szigorításoktól való félelmükben előre „betartalékolnak” nagyobb összegeket, s ezekből később az uniós fejlesztések önrészét szándékozzák kipótolni. Az, hogy a tavalyi mintegy 200 milliárd forintnyi hosszú lejáratú adósságot a helyhatóságok pontosan mire költötték, csak hónapok múltán derülhet ki, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ugyanis az egyes önkormányzatoknál végzendő vizsgálatok során a hitelek felhasználását is górcső alá veszi.

Lóránt Zoltán, az ÁSZ Önkormányzati és Ellenőrzési Területi Igazgatóságának vezetője úgy számol, pontos kimutatás csak az év végére készülhet. A szakember aggasztónak nevezte az adósságállomány növekedését, és úgy vélekedett, minél előbb át kell alakítani az önkormányzatok finanszírozásának jelenlegi rendszerét.

Hosszú távra adósodnak el

A pénzügyi gondokra utal az is, hogy a különböző településtípusok közül a megyei önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások hosszú lejáratú adóssága emelkedett a legnagyobb mértékben a múlt évben: a kötvények és kölcsönök állománya mintegy 3,5-szeresére nőtt. Holott e helyhatóságok fő feladata a különböző intézmények, szervezetek fenntartása, vagyis bevételük nemigen keletkezik.

Kérdés, mikor érkezik el az a pont, amikor az önkormányzatok képtelenek biztosítani az oktatás és a kultúra finanszírozásához szükséges forrásokat. Igaz, a megyei önkormányzatok adósságállománya összességében még mindig jócskán elmarad a városokétól: előbbi aránya az összes állományon belül tavaly év végén 7,4 százalék volt, míg a városoké 52 százalék.