Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Újabb kamatemelést várnak az elemzők

2006.07.20. 12:00
Magyarország a bejelentett költségvetési kiigazító lépések ellenére várhatóan csak 2013 körül vezetheti be az eurót - vélte a Reuters júliusi felmérésében résztvevő elemzők többsége. Az államháztartás hiánya kisebb, az infláció nagyobb, a gazdasági növekedés gyorsabb lesz a következő két évben, mint a kormány előrejelezte - állítják a szakértők, akik többsége ismét negyed százalékpontos kamatemelést várnak.

Kettősség jellemzi az elemzők véleményét az államháztartási folyamatok alakulásáról, derül ki a Reuters júliusi felméréséből. A szakértők egyrészt arra számítanak, hogy kisebb lesz a deficit, mint amire a kormány számít - ilyen évek óta nem fordult elő, és főként azzal magyarázható, hogy a kabinet a választások után jelentősen felfelé módosította a várakozásokat. Az elemzők 1848 milliárdos áht-hiányt prognosztizáltak, a jóslatok 1800 és 1880 milliárd között szóródtak.

Nem lesz eléggé sikeres a kiigazítás

A deficitcél kedvező megítélése ellenére az elemzők többsége a bejelentett jelentős kiigazítás ellenére sem tartja reálisnak azt a programot, amely 2010-re bevezethetővé tenné Magyarországon az eurót. A választ adó tizenkét elemző fele 2013-ra tette az eurózónához való csatlakozást, hárman 2014-re és hárman 2012-re.

A kormány eddig ismertett tervei szerint Magyarország 2008-ra teljesítené a mastrichti deficit és inflációs kritériumokat és kedvező döntés esetén akár már 2010-ben már beléphetne az eurózónába. A 2010-es belépést annak ellenére is valószínűtlennek tartják az elemzők, hogy előrejelzéseik szerint a kiigazítás következtében még a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkenhet az államháztartás hiánya.

Az elemzők konszenzusa szerint a nyugdíjreform költségeivel együtt a GDP 8,5 százaléka lehet idén az államháztartás hiánya, ez jövőre 5,6 százalékra csökkenhet. A nyugdíjreform költségeire idén 1,4-1,5 százalékot, jövőre 0,9 százalékot vonhat le Magyarország a hiányból. Az elemzői konszenzusok tehát 2006-ra 7,0-7,1, míg 2007-re 4,7 százalék korrigált hiánynak felelnek meg.

Eltérő várakozások

A júniusban felfelé módosított célok nyolc, illetve öt százalékot irányoznak előre 2006-ra, illetve 2007-re. Az intézkedések hatására jövőre a kormányzat szerint 5,5 százalék körülire gyorsulna az éves átlagos infláció, 2008-ra újra három százalékra lassulna, a gazdasági növekedés jövőre két százalékra esne vissza az idei négy százalék feletti ütemről.

Az elemzők ennél magasabb inflációt (2007-re hat százalékot, 2008-ra 3.6 százalékot) és gyorsabb növekedést (2007-re 2,5 százalékot) jeleznek előre. A magasabb infláció és gyorsabb növekedés a tervezetthez képest több költségvetési bevételt jelenthet.

Kamatemelések 7 százalékig

Az adó- ás áremelések, illetve a forint gyengülése miatt megnövekedett inflációs kockázatokra az MNB az elemzők túlnyomó többsége szerint hétfőn újabb kamatemeléssel válaszol. A 16-ból kilencen 0,25 százalékpontos szigorítást - és így 6,5 százalékra emelkedő alapkamatot várnak -, öten fél százalékpontos emelést valószínűsítettek, ketten viszont arra számítottak, hogy nem változik a kamatszint.

Az elemzők konszenzusa, hogy a várható hétfői kamatemelés még nem lesz az MNB új monetáris szűkítési ciklusának a vége. Az év végére a kamat 7,0-7,25 százalékra emelkedhet tovább. Jövőre azonban a várakozás szerint a bank visszatérhet a kamatcsökkentési ciklushoz, és 2007 végére 6,5 százalék lehet a kamat.