Hét százalék fölé mehet a kamatszint

Az elemzők túlnyomó többsége szerint a júniusi 0,25 és júliusi 0,5 százalékpontos emelések után ebben a hónapban sem tart szünetet a kamatemelésben a Monetáris Tanács. A kamatlépés nagyságát illetően azonban erősen megoszlanak a vélemények, éles kontrasztban a korábbi évek gyakran teljes konszenzust tükröző felméréseivel.

Megosztottak

A résztvevő 23 elemző közül tíz a 6,75 százalékos alapkamat negyed százalékpontos emelését jósolta hétfőre, kilencen fél százalékpontos lépést valószínűsítettek, és csak négy elemző szerint marad változatlan az alapkamat.

A Monetáris Tanács tagjai a júliusi fél százalékpontos kamatemelés után elhárították a kérdéseket arról, folytatódnak-e augusztusban a bank fokozatos inflációvisszafogó kamatemelései, illetve hogy a jövőben milyen messze mehet a szigorítás - emlékeztet a felmérésről kiadott Reuters-közlemény.

Hétfőn nemcsak kamatdöntés lesz, hanem az MNB ekkor teszi közzé új negyedéves inflációs előrejelzéseit is. Adamecz Péter alelnök a júliusi kamatemelést követően azt nyilatkozta, bár a jövő évi egyszeri emelkedést követően visszaesik az infláció, 2008-ban változatlan feltételek mellett még jelentősen a háromszázalékos cél felett maradhat. Az elemzők ezzel szemben 3,45 százalékot várnak, bár ez már 0,15 százalékponttal alacsonyabb az előző előrejelzéshez képest.

270 forintos eurót várnak

A forint gyengélkedése az euróval szemben az előrejelzések szerint már nem vezet vissza a júniusban 285 körül elért mélyponthoz. Sőt, a válaszadók arra számítanak, hogy a szerdai 278-as záró szintről az év végére 270-ig erősödhet vissza.

Ez részben azzal magyarázható, hogy az egyébként vegyes megítélésű konvergenciatervvel kapcsolatban egységes az elemzőknek az a várakozása, hogy a hiánylefaragási terv a jövő évre hiteles. Ugyanakkor a későbbi évek tekintetében a deficit eddigi történetének fényében szkeptikusak a megkérdezettek.

Így az elemzői konszenzus erre az évre és 2007-re megegyezik a kormányzati prognózissal, miszerint idén 10,1 százalékos, jövőre 6,8 százalékos lesz a deficit. Az előző évekhez képest - amikor az elemzők rendre pesszimistábbak voltak a kormánynál, és ráadásul igazuk is lett - ez számottevő változást jelent.

Euró 2013-ban

Arra viszont - a már jelzett, hosszabb távra szóló szkepticizmus miatt - nem láttak garanciát, hogy 2007 után is a konvergenciatervnek megfelelően csökken tovább az államháztartás hiánya. Ezért arra számítanak, hogy a forintot csak 2013-ban válthatja fel az euró. Ezt a politikai realitás indokolja, miszerint jelentős a kockázata annak, hogy a 2010-es választások felé közeledve a költségvetési politika fellazul, vagy legalábbis nem szigorodik tovább.

Az elemzők szerint az euró bevezetése szempontjából kisebb akadályt jelent, hogy a konvergenciaterv szerint az állam GDP-arányos adóssága a következő években a 70 százalékot is meghaladhatja. Az euróbevezetés feltétele a 60 százalék alatti szint, de ettől az Európai Unió eltekinthet, ha azt látja, hogy a ráta csökken. Ehhez azonban az kell, hogy 2007 után is folytatódjék az államháztartási hiány lefaragása, kamatkiadások nélkül az államháztartás pozitív éves egyenlegeket érjen el, ám épp ez az, amiben az elemzők nagy többsége kételkedik - olvasható a Reuters közleményében.